Az energetikában is szintet lép a NER: a közmű az Orbán Viktorhoz közel álló, Svájcból irányított, offshore-szerű MET-en keresztül "nemzetiesedik" tovább. Tegnap a két fél bejelentette: a MET megveszi a Tigázt az olasz Enitől. Az Eni - közleménye szerint - a svájci MET Holding AG-val szerződött. A vételár titok.
Az ügylet lényegében az északkelet-magyarországi gázhálózatot foglalta magába. A Tigáz évi több mint kétmilliárd köbméter földgáz elosztásával 1094 településen körülbelül 1,2 millió fogyasztót lát el. A vezetékhálózat meghaladja a 33 ezer kilométert, ami a teljes országos hálózat 48 százaléka. Úgy tudjuk: az elmúlt évek során eladósorba került, de lelakottnak tartott hálózatért senki se akarta kifizetni még azt a mintegy 50 milliárdot se, amivel a Tigáz az Eninek tartozott és amit az olaszok a vétel alapfeltételéül támasztottak.
A lépéssel az ENI teljesen kivonul Magyarországról. Tavaly a Mol vette meg a 90-es évek óta közel kétszáz tagúvá fejlesztett Agip-kúthálózatukat. A Tigázért az 1995-ös energiaprivatizációk során az Eni még a legtöbbet fizette. Négy éve megvették "társbérlőjük", a német RWE 44 százalékát is. Az elmúlt évek során a Tigáz értéke tízmilliárdos veszteségek nyomán rohamosan zuhant. Olyannyira, hogy már-már a megszűnés határára került. Tavaly – nyilván központi döntés nyomán – az üzleti gázszolgáltatás az RWE-é lett, mintegy 1,2 millió háztartás gázellátását pedig az állami Nemzeti Közmű (NKM) vette át. A hálózat értelemszerű vevőjelöltjeként is a - Főgáz és az Égáz-Dégáz-hálózatot is megvásárló - NKM-et tartották számon. Ezért a MET-befutó némileg meglepő. (Bár a MET-közlemény nyilvános tendert említ, az eljárás valójában a kulisszák mögött zajlott az ENI tanácsadója által kiszemelt vevőjelöltekkel.)
A tíz éve nemzetközi energiakereskedelemre alapított MET Csoport Orbán Viktor rendszerének üstököse. 40 százalékos tulajdonosa a Mol. A fennmaradó hányadon különböző offshore-szerű hálózatok osztoztak, amelyek mögött rendre Mol- és kurzusközeli vállalkozók tűnnek fel. Ilyen például Orbán Viktor kötélbarátja, Garancsi István, vagy Nagy György; utóbbi nemrég kivásárolta a gázüzletben elengedhetetlennek mondott orosz kapcsolat, Ilja Trubnyikov részét is. A MET-et ma már a szintén offshore-szerű központként számon tartott svájci Zugból irányítják. A MET-ről három éve derült ki, hogy a kormány és az MVM feltűnő engedékenysége nyomán az állami cég helyett jelentős gázkereskedelmi nyereségre tehetett szert. De a csődhelyzetből kivásárolták a második legnagyobb hazai áramtermelőt, a Dunamenti Erőművet is. Noha Lakatos Benjamin, a MET Csoport vezérigazgatója szerint a lépés kiválóan illeszkedik stratégiájukba, más szakértők szerint a hazai energiaellátás két csődhelyzetű alaptagjának kivásárlása üzletieken kívüli szempontokat is sejtet. Azt se tartják véletlennek, hogy Orbán Viktor falubelije, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-vállalkozó áttételesen épp most szerzett többségi befolyást Magyarország második legtöbb áramot termelő erőművében, a Mátraiban.
