Egy éve egy tunéziai származású férfi, Anis Amri hajtotta végre a berlini karácsonyi vásárban azt a merényletet, amely után sokan még azt sem tartották kizártnak, hogy átrajzolja az ország belpolitikai térképét, s a menekültellenes érzelmek még erőteljesebb felkorbácsolásával a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) sokkoló eredményt ér el a 2017, szeptemberi parlamenti választáson. A legborúlátóbb elképzelések ugyan nem váltak valóra, de talán ennek a terrorakciónak is köze volt ahhoz, hogy a voksoláson visszaestek a tradicionális pártok és 12,6 százalékot, illetve 94 mandátumot szerzett az AfD.
Amri terrorakciója után az országban tovább szigorították a biztonsági intézkedéseket. A sokkból azonban csak lassan ocsúdtak fel a németek, hiszen a tunéziai épp az advent, időszakában néhány nappal a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe előtt küldött a halálba kamionjával 12 embert és sebesített meg további százat. Amrinak sikerült elmenekülnie a helyszínről, december 23-án, hajnalban azonban olasz rendőrök végeztek vele, amikor tüzet nyitott rájuk.
A terrorakció feltárása során kiderült, hogy a hatóságok számos baklövést követtek el. S még manapság is jelennek meg újabb és újabb hírek arról, hogy a rendőrség nem állt a helyzet magaslatán. Kiderült például, Anis Amri annak ellenére hajthatta végre a gázolásos merényletet lopott kamionjával, hogy már egy évvel korábban is megfigyelték a német hatóságok – írta a Welt am Sonntag. Ami pedig különösen szembetűnő: a rendőrség egy munkatársa, aki személyesen figyelte meg Amrit, már 2015. november 24-én felhívta a figyelmet arra, hogy a férfi terrorakcióra készül. Ezeket az információkat az észak-rajna-vesztfáliai bűnügyi hivatalhoz továbbították. 2015 decemberétől a tunéziai mobiltelefonját is szüntelenül lehallgatták. Sőt, telefonján lévő chatprogramjaihoz is hozzáfértek. Így jutottak hozzá ahhoz az információhoz, hogy letöltött számítógépére egy használati utasítást arról, miként lehet bombát építeni, illetve telefonbeszélgetést folytatott az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet egyes tagjaival is.
A Welt am Sonntag egy másik fontos dokumentumot is megszerzett. Amri 2016. januári jellemzését tartalmazza, amelyet Hans-Georg Maassen, az alkotmányvédelmi hivatal vezetője személyesen is aláírt. Külföldi titkosszolgálatok is ismerték a merénylőt, hiszen előzőleg az olasz hírszerzés látókörébe került.
Ha ennyi információ volt róla, miért nem fogták el? - merül fel a logikus kérdés. Feltételezések szerint Amrit csak egyfajta csaléteknek tartották, s általa akartak elfogni egy nagyobb halat. Hans-Christian Ströbele, a Bundestag titkosszolgálatokat ellenőrző bizottságának tagja az amerikai hírszerzés ármánykodását sejti a háttérben.
Az utóbbi egy évben, Németországban, szerencsére nem voltak jelentősebb terrorakciók. A menekültkérdés azonban továbbra is napirenden van. Olyannyira, hogy a Jamaica-koalíció részben azért nem jöhetett létre, mert a pártok között megmaradtak a nézetkülönbségek a bevándorlókat érintő kérdésekben. Míg a Zöldek ragaszkodtak ahhoz, ne szabják meg felső határban a menekültek számát, a CSU és a liberális FDP ragaszkodott ehhez. A CSU már mintegy két éve 200 ezres felső határról beszél, ám e számnak azért nincs nagy jelentősége, mert a Törökországgal megkötött menekültügyi megállapodásnak, illetve a balkáni útvonal lezárásának köszönhetően 2017-ben messze nem éri el ennyi bevándorló a német földet.
Mennyire tekinthető biztonságos államnak Németország? Hans-Georg Maassen, az alkotmányvédelmi hivatal vezetője szerint továbbra sem zárhatóak ki merényletek, s 1900-ra tehető azon iszlamisták száma, akiket képesnek tartanak terrorakciók végrehajtására. A dpa hírügynökségnek elmondta, igen nyomasztónak tartja, hogy Németország továbbra is terroristák célpontjává válhat. Kifejtette, bár a hatóságok igyekeznek folyamatos megfigyelés alatt tartani a potenciális terroristákat, „nem létezik teljes biztonság”. Már csak azért sem, mert - mint fogalmazott -, olyanok is elkövethetnek merényletet, akik a biztonsági erők radarján vannak, ám „az érvényben lévő jogi helyzet és emberi erőforrásaink miatt nem tudjuk őket ellenőrzés alatt tartani”. Hozzátette, nem is lehetnek képesen arra, hogy 24 órán keresztül nyomon kövessék valaki mozgását, cselekedeteit, illetve azt, chateléseit. Hozzátette, az is elképzelhető, hogy „valaki másként viselkedik” ahhoz képest, ahogyan a hírszerzés eredetileg jellemezte. Sok olyan fiatal is élhet Németországban, akik nem állnak megfigyelés alatt, de az internet révén radikalizálódhattak.
Nem zárható ki az sem, hogy Németország egy a 2015. novemberi párizsihoz, vagy 2016. márciusi brüsszeli terrortámadáshoz hasonló összehangolt akció színhelye legyen. „Fel kell készülni arra, hogy ilyen is bekövetkezhet” - fogalmazott Maassen.
