Georges Leekens eddigi tapasztalatairól, terveiről adott interjút a lapnak, ebből idézünk néhány részletet.
– Már több hete jár mérkőzésekre, ismerkedik a honi közeggel. Mi az, amit pozitívnak ítél, és mi az, amit nem?
– Az örömteli, hogy mindenki szenvedélyes, lelkes. De azt látom, hogy néha jobban kéne kontrollálni a pályán történteket, gyorsabban gondolkodni. Sokszor a játékosok túl gyorsan akarnak cselekedni, akár két dolgot akarnak egyazon pillanatban végrehajtani. Ez nem lehetséges. Egyeztettem az NB I-ben tevékenykedő edzőkkel, akikkel a cél természetesen minél magasabb szintre jutni. Abban állapodtunk meg, kapcsolatban maradunk, kapok majd információt a játékosokról (az éppen háttérben lévőkről is), ahogy a kluboknál folyó munkáról is beszámolnak. Meglátogatok további klubokat, akadémiákat, hogy minél többet tudjak.
A szövetségi kapitány arra a kérdésre, hogy mi viheti sikerre a válogatottat, így válaszolt:
– Hit, szenvedély, motiváció. Persze lehet olykor rossz napunk, de akkor is az adott napon lehetséges legjobb formánkat kell hozni, és törekedni kell arra, hogy megnehezítsük az ellenfél dolgát. Összességében a sikert neked, saját magadnak kell megteremtened, az nem pottyan csak úgy az öledbe.
Az interjú így végződik:
– Többször előfordult, hogy élő szerződését felbontotta. Mi a garancia arra, hogy ezúttal nem távozik idő előtt?
– A garancia az, hogy tisztelem az embereket, és úgy vélem, ők is tisztelnek engem. Garancia a kemény munkám és az, hogy Magyarországra költöztem. Minden szakmai tapasztalatommal segítem a magyar labdarúgást. Amennyiben hallgatnak rám és követnek a körülöttem lévő emberek, át tudom adni a bennem lévő szenvedélyt. És azt látom, hogy Magyarországon nemcsak a futball, de a sport egésze rengeteg támogatást kap az ország vezetésétől. Hinni kell a sikerben, és kevésbé negatívan hozzáállni a dolgokhoz. Persze ha rosszul játszol, el kell fogadnod a kritikákat, ahogy én is elfogadom. Ám nap mint nap egymást segítve keményen kell dolgozni, hogy elérjük a kitűzött célt. Együtt kell győzni. Épp ezért szeretem azokat a játékosokat, akik a csapatért játszanak. Azokat, akik nem egyedül, hanem a csapattal együtt akarnak győzni. Persze egyes labdarúgókban rejlő képességek jelenthetnek pozitív különbséget egy ellenféllel szemben, de alapvetően a csapat a legfontosabb. Ugyan jelenleg vesztettünk pár tapasztalt játékost, de ez egyben azt is jelenti, hogy másoknak kell vállalni a felelősséget. Olyan együttest szeretnék, amely keményen dolgozik, olyat, amelyet tisztelnek az embernek, s amelyért kimegy majd 70 ezer ember az új Puskás-stadionba. És az az álmom, hogy a csapat érje ezt el! Nem én, hanem a csapat, mert én sosem nyertem semmit, amióta edző vagyok, mindig a csapataim nyertek bármit is! Hiszek benne, hogy az álmok valóra válhatnak, ha keményen dolgozunk értük, és hiszünk bennük.
Részleteket itt talál!
