Az interjú során Tarlós Istvánt a Római-partra tervezett mobil gátról is kérdezték, amelyről már annyi vita folyt, hogy követni sem egyszerű. Részlet az interjúból:
- Gondolt-e arra: ha a civilek, a környezetvédők kérésére valódi szakmai vitát rendeznek, arany középutat keresnek, és nem erőből akarják keresztülvinni az akaratukat, előbbre tartanának?
– Ezek szólamok. Mi az, hogy „arany középút”? Miért mondja, hogy „a civilek”? Ki a civil? Az árvízvédelmi mű története számomra teljesen szürreális. Olyan kijelentések és állítások hangzanak már el, ami a tiltakozók és ellenzők részéről csak kommunikációs kármentés. A szószólók csak gyűlöletet keltenek. A Párbeszéd nevű párt például olyan közleményeket ad ki, melyekből látszik, hogy még csak nem is követik az eseményeket, csak esztelenül támadnak, és hergelik az amúgy is nyugtalan embereket.
A főpolgármester ezután kiosztott más vitatkozókat is:
- Egyetlen budapesti projektet sem ismerek, ahol ennyi vita lett volna az elmúlt öt évben, mint a Római-part ügyében, vagy amelyhez ennyi szakvéleményt készítettek volna. A mai világ sajátossága, hogy filozófusok, szociológusok kategorikusan rossz minőségűnek ítélnek műszaki szakvéleményeket. Szögezzük le: vita volt, szakvélemények voltak, és még lesznek is.
– Természetesen, és nem minden környezetvédőről gondolom, hogy rosszindulatú lenne. Lányi András filozófust tisztelem, amíg azonban olyanok is kiadják magukat környezetvédőnek, akik egy zavarkeltések szervezésével világszerte házaló külföldi gondolkodó műveit fordítják le magyarra, addig hadd legyek bizonytalan a motivációjukkal kapcsolatban. Zavarkeltéssel nem lehet problémákat megoldani.
Majd így folytatódik az interjú:
– Mi tehát a következő lépés?
– Külön projektként megépítjük az Aranyhegyi-patak védművét, amely a Pók utcai lakótelepet védi az áradástól. Továbbá az előírások szerint megemeljük a gátat Pünkösdfürdőnél, és megoldódik a Barát-patak problémája is. Az Aranyhegyi-patak végleges vízjogi engedélye most csütörtökön meg is született. Jövőre az első fél évben meg is kezdődnek a munkák, és 2019 elejére be is fejeződhetnek. Ez nagy lépés. Közben pedig a vitatott szakasz, a Dunával párhuzamos védműelem nyomvonaláról kialakíthatja szakmai álláspontját az a tudós társaság, amelynek munkájában részt vesznek az eddig az ügyben állást nem foglaló, valamint az ellenzők és a támogatók által felkért egyetemi, vízügyi szakemberek, tájépítészek egyaránt. Ezentúl a Fővárosi Csatornázási Művek megbízásából készül még egy összehasonlító elemzés a Nánási úti nyomvonalról. A végső döntést néhány hónap múlva a Fővárosi Közgyűlés hozza meg. Kizárni még azt sem lehet, hogy a folyóval párhuzamos védműelemet esetleg meg sem szükséges építeni, de ez még teljesen bizonytalan felvetésként hangzott el.
A teljes szöveget itt olvashatja!
