A brüsszeli tárgyalások legizgalmasabb témája kétségkívül a migráció volt. A tagállami vezetőknek több órás vita után sem sikerült közös álláspontot kialakítaniuk a menekültek állandó, az Európai Unión belüli áthelyezését célzó jogszabály-tervezetről. Orbán Viktor miniszterelnök — akinek egymás után harmadszor nem állt az újságírók elé egy brüsszeli csúcstalálkozó végén — Facebook oldalán küldött videóüzeneteiben “politikai kézitusának” nevezte a csütörtök éjjeli eszmecserét, amelyben a magyarok, a csehek, a lengyelek, a szlovákok és a szlovénok “meg tudták őrizni a hadállásaikat”. Szerinte senki sem vitatta, hogy védeni kell a határokat és meg kell állítani a migránsáradatot, de a betelepítés és a bevándorlás kérdése továbbra is megosztja a tagországokat, amelyek közül “a nagyok és erősek be akarják hozni a migránsokat Európába, majd kötelező erővel szétosztani”.
Bár a miniszterelnök arról beszélt, hogy “sikerült megállítani azokat a rohamokat, amelyek Magyarország szuverenitását kis híján ismét megsértették”, a résztvevők nyugodtnak és szenvedélymentesnek nevezték a vitát. Donald Tusk, a csúcstalálkozó elnöke újságíróknak elismerte, hogy nagyon nehéz lesz megállapodni a menedékkérők állandó szétosztásáról is rendelkező jogszabály módosításáról, de jövő márciusban ismét nekigyürkőznek. A lengyel politikus júniusra vár eredményt. A vitában több tagállam vezetője felvetette, ha addigra nem sikerül konszenzust elérni, akkor a többségre kell bízni a döntést.
Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök közös pénteki sajtótájékoztatójukon világossá tették, hogy a szolidaritás nem szűkíthető le a határok védelmére, annak meg kell nyilvánulnia a menekültek EU-n belüli áthelyezésében is. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök újságírók előtt méltatta a visegrádi négyek 35 millió eurós felajánlását a Líbiából érkező illegális migráció megállítását célzó EU művelethez. Ugyanakkor értésre adta, hogy az úgynevezett “kvótarendszerről” a tagállamok döntöttek, és az Európai Bizottság, mint a szerződések őre, ragaszkodik a jogszabály betartatásához. Úgy vélte, hogy egyes országoknak nem a betelepítés kötelező jellege szúrja a szemét, hanem magával az áthelyezéssel van problémájuk. Szerinte "32 ezer menedékkérő beköltöztetése aligha fenyegeti a civilizációnkat”.
Pénteken döntöttek a huszonhetek a Brexitről kezdett tárgyalások folytatásáról. A várakozásoknak megfelelően megerősítették, hogy az EU és az Egyesült Királyság tárgyalói “megfelelő haladást” értek el a megbeszélések első szakaszában, így rátérhetnek a következő fordulóra. A nyilatkozat azután született meg, hogy a brit kormány garanciákat adott arra, kifizetik a 45-55 milliárd euróra becsült “lelépési díjat”, biztosítják a szigetországban élő uniós állampolgárok kedvezményes státuszát és nem hoznak létre fizikai határt az ír-északír határon. Januártól várhatóan a Brexitet követő, nagyjából kétéves átmeneti időszak részleteiről kezdenek egyeztetést a Michel Barnier uniós, és a David Davis brit főtárgyaló által vezetett küldöttségek. A kereskedelmi kapcsolatok jövőjéről szóló konzultációk előreláthatólag márciusban kezdődnek meg, pontosan egy évvel a szigetország tervezett kilépésének dátuma előtt. Brüsszelben emlékeztetnek rá, hogy hátralévő néhány hónapban rendkívül bonyolult tárgyalások elé néznek. Angela Merkel szerint ebben a szakaszban jóval keményebb munka vár rájuk, mint az előzőben.
Az eurózóna hosszútávú reformja helyett a tagországok olyan javaslatokról egyeztettek pénteki találkozójukon, amelyeket már a közeljövőben jóváhagyhatnak. Ezek közé tartozik a bankunió továbbfejlesztése és az Európai Valutaalap létrehozása.