"A washingtoni vezetés döntései miatt félő hogy elszáll az államadósság az Egyesült Államokban, az államcsőd réme miatt pedig brutális emelkedésbe kezdenek az állampapírok hozamai. A Pénzügyminisztérium közbelép, hogy limitálja a kamatokat – a jegybank szerepét betöltő Fed pedig elveszíti függetlenségét." Ilyen és hasonló, ma még őrültségnek tetsző jóslatokkal örvendezteti meg minden esztendő végén ügyfeleit a dán Saxo Bank, amikor felméri a következő esztendő - most 2018 - kilátásait. Ezeknek a pénzügyi centrumokon végigpásztázó prognózisainak közös sajátja, hogy - akaratlagosan - mindig egy lépéssel túllépnek a realitásokon. Azután a következő év végén általában kiderül, hogy a jóslatok zöme mégsem bizonyult irracionálisnak. Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy az Egyesült Államokban, és természetesen világszerte is, elképzelhetetlen szenzációnak bizonyulna, ha a jegybank szerepét betöltő Fed elvesztené a függetlenségét, a mi nemzeti bankunk esetében ez Matolcsy György elnöksége, vagyis 2013 óta már megtörtént, még ha megszokni aligha lehet.
Pedig az amerikaiknak se könnyű! Szerdán - magyar idő szerint késő este - tervszerűen felemelték az alapkamatot 1,25-1,50 százalékra, azt a rátát, amely minálunk 0,9 százalékos, és 2019 közepéig feltehetően így is marad, míg az amerikaiak - több lépcsőben - meg se állnak majd 2,50 százalékig. Aligha tűnik ezek után őrült jóslatnak, hogy a világban helyüket kereső pénzek milyen irányba fognak áramlani. Ez törvényszerű, az azonban már aligha az, hogy alig egy esztendővel Donald Trump megválasztása után rendületlenül rekordokat döntenek az amerikai tőzsdeindexek, s nyomukban loholnak a többiek is, köztük a budapesti börzével. A Trump-hatást már csak azért sem értik a szakértők, mert gazdasági tervei továbbra is homályosak, viszont a dollár erősödik, s az elemzők nap mint nap azzal vigasztalják magukat, hogy ez a "buborék" bármelyik pillanatban kipukkanhat. A tapasztalatok szerint azonban csak nem akar. A népszerűtlenség kifizetődővé vált!
