“Nagyon megosztónak” és “hatástalannak” tartja a menekültek EU-n belüli kötelező elosztását Donald Tusk uniós vezető, aki a csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcstalálkozón őszinte párbeszédet remél a résztvevők között a migráció kezeléséről. Őszinteségből már most sincs hiány: Dimitrisz Avramopulosz migrációért felelős biztos “Európa-ellenesnek” és “elfogadhatatlannak” nevezte az Európai Tanács elnökének a kvótarendszert elutasító álláspontját. Egy tagállami diplomata viszont a biztos reakcióját ítélte “hisztérikusnak”, és azt mondta, hogy a nyilatkozatával túllépte a hatáskörét. Megszólalt Cecilia Wikström svéd európai parlamenti képviselő is, az EP áthelyezéseket támogató határozatának a kidolgozója, aki azzal vádolta Tuskot, hogy a kelet-európai tagállamok érdekeit képviseli. Az Európai Bizottság szintén bírálta a lengyel nemzetiségű elnök álláspontját, és közleményben állt ki a menekültek EU-n belüli áthelyezésére vonatkozó döntések mellett.
A szokatlanul nyílt szópárbaj politikusok és uniós intézmények között némi ízelítőt ad abból, hogy mi várható a csütörtökön kezdődő kétnapos csúcstalálkozó migrációról szóló vitájában. Az állam- és kormányfők most nem fognak döntéseket hozni, sem közleményt fogalmazni a közösen vállalt célokról. A csütörtök esti vacsora fő fogásának szánt migrációs eszmecserétől azt várja a tagállamok legmagasabb szintű döntéshozó fórumát elnöklő lengyel Donald Tusk, hogy segít megtalálni a közös nevezőt a belügyminiszterek asztalán jó ideje veszteglő jogszabályi javaslatokról.
Ezek közé tartozik a nemzetközi védelemre jogosult személyek előírásszerű áthelyezése az egyik tagállamból a másikba, amit támogat az Európai Bizottság és az Európai Parlament, viszont élesen ellenez Magyarország és néhány más térségbeli állam. Az érvényes előírások — amelyek szerint minden menedékkérelmet az érkezés országában kell elbírálni — csődöt mondtak a 2015-ös menekülthullám idején, és ezért módosításra szorulnak. Az elfogadásra váró előterjesztések szerint a jövőben nem csak a frontországokra hárulna a kérvények elbírálása, mert a nemzetközi védelemre szoruló személyeket automatikusan szétosztanák a tagországok között. A Dublini Rendeletnek nevezett jogszabály reformjáról azonban a kormányok nézetkülönbségei miatt mostanáig nem sikerült megegyezni. Donald Tusk az első számú vezetőkre bízná, hogy kimozdítsák a holtpontról a tárgyalásokat. Tervei szerint jövő júniusra tető alá kéne hozni a politikai megegyezést, másként saját javaslatokkal fog előállni. Egy újságíróknak nyilatkozó magas rangú EU illetékes nem árulta el, hogy az Európai Tanács elnöke mit forgat a fejében, de azt biztosan állította, hogy a kötelező kvótarendszert nem tartja jó megoldásnak.
A várakozásoknak megfelelően a 27 tagállami vezető pénteken zöld utat ad a Brexitről folyó tárgyalások következő szakaszának, amelyben a felek az EU és az Egyesült Királyság jövőbeni kapcsolatairól kezdenek egyeztetéseket. A kedvező döntésre azért kerül sor, mert a kormányok megfelelőnek ítélik a válás feltételeiről a múlt héten megszületett keretmegállapodást. Az egyezség jogi erejét megkérdőjelező londoni nyilatkozatok azonban óvatosságra intik az állam- és kormányfőket, akik a jóváhagyásukra váró útmutatásokban leszögezik: a megbeszélések folytatásának feltétele, hogy az Egyesült Királyság maradéktalanul tartsa tiszteletben a korábban tett vállalásait. A bizonyosságra vágyó állampolgárok és az üzleti szféra sürgetik a brit kormányt, hogy mielőbb kössön megállapodást az Európai Unióval a Brexit utáni kapcsolatokról. A tagállamok azonban csak márciusra ígérnek tárgyaláskezdést, mert még mindig várják a világos és egyértelmű londoni álláspontot. Addig is a kilépést követő, egyelőre két évre tervezett átmeneti időszakról egyeztetnek majd a tárgyalóküldöttségek. Az átmenet évei alatt az Egyesült Királyságnak minden uniós jogszabályt tiszteletben kell tartania és végre kell hajtania, de már nem vehet részt az EU döntéshozatalában — áll a tárgyalásokra szóló útmutatások tervezetében.
A miniszteri szintű egyeztetéseket koordináló észt soros elnökség kompromisszumos javaslata sem hozott eddig áttörést. Ez lehetővé tenné a menekültekből nem kérő tagállamok számára, hogy pénzügyi vagy egyéb támogatással vállaljanak részt a terhekből. “Az észt előterjesztés nem kínál fenntartható megoldást, mert azon a feltételezésen alapszik, hogy a tagállamoknak fogadniuk kell a menedékkérőket, majd szétosztani őket. A legfontosabb feladata a külső határok védelmének a biztosítása, a menekültáradatot igenis meg lehet állítani” — fogalmazott egy közép-európai tagország diplomatája.
FOTÓ: AFP/ALESSIO PADUANO
Az észak-afrikai országok bőkezűbb támogatását célzó terv nagyobb egyetértésre számíthat a csúcson, mint a dublini reform. Lendületet adhat a megvalósításának, hogy a Visegrádi Négyek — Magyarország mellett Csehország, Lengyelország és Szlovákia — vezetői és Paolo Gentiloni olasz kormányfő, valamint Jean-Claude Juncker bizottsági elnök közvetlenül a csúcs előtt tárgyalnak a finanszírozás lehetséges növeléséről. A magyar kezdeményezésre megszervezett találkozón a kelet-európai országok jelentős pótlólagos forrásokat fognak felajánlani a Líbiából érkező migránsáradat megfékezésére. Brüsszeli illetékesek szerint a négyek elsősorban a líbiai tengeri és a szárazföldi határok védelmének megerősítéséhez kívánnak hozzájárulni.
A menekülthullám kiváltó okainak megszüntetésére 2015-ben létrehozott Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért 3,3 milliárd euróból gazdálkodhat, aminek oroszlánrészét a közös EU kasszából fizetik. Donald Tusk már az októberi csúcson is sürgette a tagországokat, hogy gyorsítsák fel a befizetéseiket az alap észak-afrikaiak számára elkülönített keretébe. Megunva a folyamatos kalapozást, most azt fogja javasolni az állam- és kormányfőknek, hogy a következő hosszútávú költségvetésben különítsenek el egy állandó és stabil, a jelenleginél nagyságrendekkel jelentősebb forrásokkal rendelkező pénzügyi eszközt az illegális migráció megfékezésére.
Magyarország kiváló eszköznek tekinti a menekülthullám feltartóztatására a 25 tagország által elhatározott szorosabb védelmi együttműködést, amelyet a csúcs résztvevői csütörtökön külön is méltatni fognak. A jövőre megvalósuló, illetve elinduló 17 projekt közül elsősorban a számítógépes biztonságot, valamint a katonák és katonai eszközök zökkenőmentes szállítását és a műveletek logisztikai kiszolgálását célzó közös kezdeményezésekben kíván aktívan részt venni.
Az eurózóna kormányzásának a reformja is terítéken lesz a csúcson, de a nagyívű elképzelések megtárgyalása helyett a résztvevők a közeljövőben megvalósítható tervekre koncentrálnak majd. A pénteki vitában mind a 27 ország részt vesz, nem csak a közös valutát használó 19.
Döntésre ajánlott témák:
- Közös pénzügyi védőháló létrehozása a bajba jutott bankok számára
- A válságkezelésben közreműködő Európai Stabilitási Mechanizmus átalakítása Európai Valutaalappá
- A bankunió tökéletesítése, többek között egy közös betétbiztosítási alap fokozatos létrehozásával