Publicisztika;Fidesz;EP;harc;

AFP fotó - Illusztráció

- Most az EP a Soros a Fidesznél

Revansot akar venni a kormány és a Fidesz az unión, azok után, hogy múlt héten az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi (LIBE) Bizottsága közmeghallgatást tartott a magyarországi jogállamiság helyzetéről.

Hétfőn Rogán Antal a propagandáért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője bejelentette: a testület intézkedéseket dolgoz ki a kormánynak a "Soros-terv" megakadályozására „Magyarországon és az Európai Unió területén is”. Szintén tegnap politikai nyomásgyakorlással és kettős mércével vádolta meg Európai Bizottságot Trócsányi László igazságügy miniszter a parlament európai ügyek bizottságában. "Politikailag szeretnének minket elmeszelni" – fogalmazott a miniszter, aki szerint „hisztéria van” a nagy ügyek körül. Harmadik frontot is nyitott a Fidesz: hétfőre virradó éjjel országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a Parlamentnek öt Fideszes képviselő, köztük Gulyás Gergely frakcióvezető és Németh Szilárd, amelyben elítélnék az Európai Parlament (EP) november 16-i menekültügyi határozatát. Ez ugyanis szerintük valójában a „Soros-terv” végrehajtásáról szól. A Fidesz szerint az EP határozata kikezdené Magyarország szuverenitását, továbbá „állandó betelepítést és kötelező szétosztást indítana el az európai nemzetek kárára”. A határozati javaslatban visszaköszönnek a Nemzeti Konzultációból ismert kérdésbe bújtatott állítások. Azok, amelyekről Soros György maga is, többször leszögezte, hogy csúsztatások.

A Fidesz egyébként teljesen oktalanul támadja határozatot, amelyet nagy többséggel fogadott el november közepén az EP plenáris ülése: ebben ugyanis még csak felhatalmazta a tárgyalóküldöttségét arra, hogy kezdje meg a megbeszéléseket a kormányok meghatalmazottjaival az EU területére érkezett menedékkérők elosztásáról rendelkező jogszabály-tervezetről. Az EP-képviselőknek ráadásul egyelőre nincs is kivel egyezkedniük, mert a tagállamok még nem tudtak közös nevezőre jutni a migránsok fogadását és áthelyezését szabályozó, úgynevezett Dublini Rendelet reformjáról. A kelet-európaiak ellenállása miatt a kormányközi testületben hosszú ideje egy helyben topogó tárgyalásokat eredetileg a hét második felében sorra kerülő EU-csúcs résztvevőinek kellene kimozdítaniuk a holtpontról. Értesüléseink szerint azonban a téma csak érintőlegesen kerülhet napirendre.

Az EP novemberi állásfoglalása szerint minden tagállamnak részt kell vállalnia a menekültek befogadásából, a teher nem hárulhat egyedül a frontországokra. Ez utóbbiakból egy állandó elosztási mechanizmus keretében költöztetnék el a szigorú biztonsági ellenőrzésen már átesett kérvényezőket az EU többi tagállamába. A menedékkérők csak többszöri vizsgálat és átvilágítás kaphatnák meg a nemzetközi védelmet. A parlament álláspontja szerint a menekültügyi eljárást fel kell gyorsítani, hogy a jogosultak mielőbb megszerezhessék a menekültstátuszt, az EU területén jogtalanul tartózkodók pedig mihamarabb visszatérjenek hazájukba. Azok az országok, amelyek nem működnek együtt, uniós forrásokat veszíthetnek. A parlament emellett előírná a biztonsági intézkedések szigorítását és a külső határok fokozott védelmét is.

Trócsányi: méltatlan a vád
„Az én lelkiismeretem tiszta” – jelentette ki az igazságügyi miniszter, akinek hétfőn az országgyűlés igazságügyi bizottságban is volt jelenése és ahol Apáti István jobbikos képviselő rákérdezett: nem tartja-e Trócsányi visszásnak, hogy ügyvédi irodája látja el az állammal szemben pereskedő kivitelező cégek képviseletet a 4-es metró ügyében? Az MNO tudósítása szerint az indulatba jövő miniszter elmondta:2007 óta szünetelteti ügyvédi tevékenységét, nincs kapcsolata az ügyvédi irodával, munkájára nincs ráhatása.