A Mátra lábánál elterülő Abasár alig több mint kétezer-ötszáz lakosú. Az ott élők zöme tisztában van azzal, hogy a feltételezések szerint a faluban nyugszik Aba Sámuel magyar király, aki 1041 és 1044 között uralkodott. Mint ahogy azzal is, hogy a településnév a zsarnokoskodónak tartott uralkodóra utal.
A feltehetően kazár vagy kabar származású, mindenesetre keleti gyökerű Sámuel a harmadik volt a magyar trónon, Orseolo Péter első uralkodását követően került hatalomra. Életrajza hiányos, az azonban biztos, hogy uralkodása nem volt túl népszerű. Halálának időpontja és helyszíne sem jól dokumentált, az altaichi évkönyvek szerint menekülés közben egy olyan falusi lakban húzódott meg, amelybe villám csapott. Tovább bujdosott, mindaddig, amíg el nem fogták, majd magyar és német bírái halálra ítélték és kivégezték. Más forrás szerint német foglyai szolgáltatták ki az ellenségnek, a Képes Krónika szerint a magyarok ölték meg menekülés közben a ma ismert Feldebrő településen.
– Úgy tudjuk, ott temették el először. Feldebrőn van egy jelentős középkori emlék, a Szent Kereszt apátság templom, amelynek alján sírkamra található – mondta lapunknak Buzás Gergely régész, aki néhány évvel ezelőtt magára vállalta a király végső nyughelyének megtalálását és feltárását. - A sírkamra kiemelt helyen található, ilyen megkülönböztetett figyelmet az Árpád-kor legelején még uralkodók sem, csak a szentkultusz csodáltjai kaphattak. A történészek ebből arra következtetnek, noha a királyt a településen ölték meg, csak később temették az elegáns helyre. (A Képes Krónika is azt írja: a haláleset után évekkel később felnyitották a sírt, a király testét romlatlannak találták. Jó propagandafogás volt Sámuelből keresztény hőst kreálni abban a korban, amikor Istvánt és fiát, Imre herceget szentté avatták, s amikor a térítés bizonyos régiókban még nem teljesen zajlott le.)
Csakhogy vélhetően Szent László idejében Sámuel maradványait az Aba nemzetség sári monostorába szállították. Abasáron mégiscsak az utóbbi fél évszázadban került előtérbe a király személye. – Az 1950-es években, az egykori művelődési ház építése közben találtak emberi maradványokat a föld alatt, majd feledésbe merült a helyszín. A ’70-es években Heves Megye Vármúzeumának szakemberei foglalkoztak a területtel, de sajnos abból a kutatásból kevés használható adat maradt fenn. Önkormányzati és civil összefogással a 2002 utáni időszakban indult újra a terület kisebb feltárása – mondta Lénártné Benei Anikó, Abasár polgármestere. Az úgynevezett Bolt-tetőn kilenc éve csak ideiglenes tető óvja az épületmaradványokat, amelyek a szakemberek szerint Sámuel palotájának maradványai. A nagy, téglalap alaprajzú kőépülethez kápolna és utólagosan hozzáépített híddal kapcsolódó nagy rotunda tartozott. Éppen a körtemplom körül feltárt sok, részben késő középkori sírból arra következtetnek, a palota a király halálát követően egyházi intézmény lett.
- Ha azonos az uralkodói lakkal, akkor a routanda volt a templom, és annak a közepén kell Sámuel sírjának lennie. Úgy vélem, vagy az ásatás helyszíne mellett lévő családi ház, vagy annak az előkertje alatt lehet a királysír. Meglehet, a török korban már kirabolták, de azt tudjuk, hogy akkor, amikor a ház épült, találtak alatta sírokat. Azokból a csontokat kis ládákba helyezve eltemették, így nagy esély van arra, hogy nincsenek teljes épségében az uralkodó maradványai, de a sír biztosan fellelhető. Jó eséllyel a csontokat is megtaláljuk, ha nem is eredeti helyzetükben – erősítette meg Buzás. A régész és a polgármester viszont messzemenőkig csalódott, amiért az ásatás 2008 óta szünetel. A feltárás és a tervezett turisztikai látogatóközpont megvalósítása százmilliókba kerül, ez pedig meghaladja a község költségvetését. Abasár az évek során – szakemberi segítséggel – hazai és nemzetközi források elnyerésére is pályázott, sikertelenül. A polgármester tárgyalt a családi ház tulajdonosaival, akik talán hajlandóak eladni az ingatlant az önkormányzatnak. Akkor a falu lebontaná az építményt, feltáratná az alatta lévő templommaradványokat és sírokat. – Csakhogy nagyméretű és jó állapotú falakról beszélünk, hozzájuk nyúlni csak akkor lehet, ha a védelmükről, helyreállításukról is tudunk gondoskodni. Hiába dolgoztunk ki sok pályázatot, ezek közül még egy sem volt sikeres. Úgy tűnik, Aba Sámuel nem fontos a különböző vidékfejlesztési pályázatok kiíróinak – közölte a régész.
Az abasári plébániatemplom a 18. század óta nem változott, viszont falaiban és a föld alatt jelentős Árpád-kori emlékeket őriz. A főbejárat felett római kori szarkofág látható, ez a régészek szerint a királyi síremlék része lehet. Szent István székesfehérvári sírládáját szintén római szarkofágból faragták át 1080 körül, akkoriban, amikor Sámuel tetemét Abasárra vitték.
