A szocialista párt nem ellenzi az orosz gázt, de Orbán Viktorral szemben nem támogatnak új hosszú távú gázvásárlási szerződést az orosz Gazprommal – jelentette ki tegnap a Pro Energia Alapítvány „Energiaunió – Kényszer vagy lehetőség” című konferenciáján Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető. A politikus a megfizethető árú energiabiztonság kulcsát a piaci versenyben. A kormányfővel szemben szerinte Magyarország beszerzéseiben már ma választhat, nincs kiszolgáltatva Moszkvának. Az atomenergia megítélésében a párt sokszínű: van, aki eleve elveti, mások elvben támogatják. Az ország függetlenségét alapvetően fenyegető, titkos Orbán-Putyin-paktumon alapuló paksi bővítési tervet viszont egyöntetűen elvetik. Az ennek érdekében meghosszabbított 1966-os szovjet-magyar egyezmény felbontását és népszavazást kezdeményeznek. A párt nagyarányú lakásszigetelési programot dolgozott ki.
Miklós László, a központi gázvezetékeket üzemeltető, Mol-tulajdonú FGSZ igazgatósági tagja a verseny előnyeit ecsetelve az uniós rendszerek egységesedésében rejlő lehetőségeket villantotta fel. Molnár László, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület főtitkára a növekvő energiaigényekre hívta fel a figyelmet.
Atomtémában parázs vita alakult ki. Bart István, az Energiaklub társelnöke szerint ma a nap- és szélerőművek ma már jóval alacsonyabb áramár mellett megtérülnek, mint ami az Orbán-kabinet által tervezett paksi bővítés nyereségességéhez szükséges. Mártha Imre, az MVM volt elnök-vezérigazgatója a jelenlegi paksi blokkok 2030 utáni élettartamhosszabbtása mellett érvelt. Miközben többször utalt Aszódi Attila bővítési államtitkárral e tárgyban folytatott szakmai vitájára, hangsúlyozta: nem zöldpárti és nem atom-, illetve Paks II-ellenes: csak a jelenlegi terveket ellenzi. A közönség soraiban megjelent Hatvani György, a Magyar Energia Hivatal volt elnöke, illetve Stróbl Alajos, a Pöyry-Erőterv képviselője vitatta, hogy ne lenne szükség az új paksi blokkokra, akár a jenlegiekkel együtt. Szerintük ugyanis a piac más erőműtípust se építene.
