A magyarok többsége nem szavazott Orbán Viktorra a 2014-es választásokon, a kormányfő nem nyerte meg a legutóbbi népszavazást, és egyetlen ember sem lehet azonos a nemzettel – mondta Sophie in ’t Veld, a balliberális Demokraták66 nevű párt európai parlamenti képviselője arra reagálva, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter a vita bevezetőjében „a magyar emberek” nevében utasította vissza az uniós bírálatokat.
Judith Sargentini
Az Európai Parlament igazságügyi bizottsága annak keretében szervezett úgynevezett meghallgatást egymástól eltérő nézetű szereplők részvételével, hogy egyik képviselőjük – a zöldpárti Judith Sargentini – jelentést készít a jogállamiság és a többi európai alapérték magyarországi helyzetéről. A jelentés elkészülte után az Európai Parlament plenáris ülése majd csak jövő nyáron, tehát a választások után szavazhat arról, kezdeményezzék-e az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.
MTI Fotó: KKM
A csütörtöki vita – hasonlóan a korábbi ilyen eseményekhez – lényegében a süketek párbeszédének hagyományos forgatókönyvét követte. Szijjártó megállapította, hogy a magyar kormány és az uniós parlamenti testület véleménye nagyon távol esik egymástól, a magyarok ugyanis elutasítják az illegális bevándorlást és a kötelező kvóták szerinti menekültbefogadást. Magyarország – mondta – már eddig is 800 millió eurót áldozott arra, hogy megvédje az unió külső határait, az elvben ellenőrzésmentes belső mozgást lehetővé tevő schengeni övezetet.
Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke arra az idén hozott civil törvényre hívta fel a hallgatóság figyelmét, amely a külföldi támogatásban részesülő nem kormányzati szervezeteket megbélyegzi. A menekültügy kapcsán arról szólt: a magyar hatóságok nem teljesítik a beilleszkedés támogatására vonatkozó kötelezettségüket, eljárásmódjuk egyértelmű politikai szándéka a menekültek távoltartása.
– Van még szabad sajtó, de nincs sajtószabadság Magyarországon – jellemezte a médiahelyzetet Polyák Gábor médiajogász, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője. Szólt arról a tulajdonosi átrendeződésről, amelynek során, amellett, hogy a közmédiát kormányzati propagandaintézménnyé alakították, Andy Vajna, Mészáros Lőrinc és más, Orbán Viktorhoz közeli személyek kezében összpontosul a televíziós, rádiós, nyomtatott, illetve online magánmédia nagy része. A nemzeti konzultációs kérdőívek megfogalmazását viccnek nevezte, és leszögezte: azok nem valódi kérdések, és nem adható rájuk valódi válasz.
A maghallgatáson Szánthó Miklós, a kormányközeli Alapjogokért Központ igazgatója e bíráló megállapításokkal szemben úgy vélekedett, hogy valójában szuverenitásvitáról van szó. Szerinte az uniós dokumentumokból nem olvasható ki egyértelműen, hogy mi az európai alapértékek pontos tartalma, és nem egyértelmű, minden tagállamnak egy bizonyos közös értékrendszerrel kell-e azonosulnia, vagy pedig az egyes nemzetállamok saját értékrendszerét kell tiszteletben tartani európai szinten. Homályos fogalmaknak nevezte az uniós értékeket.
A vitában az európai parlamenti képviselők jórészt saját pártállásuknak megfelelően bírálták, illetve védelmezték a magyar kormányt.
Az Orbán-vonal mentegetésétől egy árnyalattal eltért Monika Hohlmeier, a néhai Franz Josef Strauss konzervatív bajor politikus lánya, aki a CSU képviselőjeként a Fidesz pártcsaládját, az Európai Néppártot képviselte a vitában. Arra figyelmeztette Szijjártót, hogy félrevezető, ha egyfelől azonosítják az illegális bevándorlókat a menekültekkel, másfelől a menekültválságot a terrorizmussal. „Változtassák meg a nyelvezetüket” – kérte Hohlmeier a magyar minisztert.
Ennél sokkal keményebben fogalmaztak a baloldaliak és a liberálisok. Sophie in ’t Veld szerint a mostani magyar kormány meg akarja ölni a pluralizmust. Arra, hogy Szijjártó a vita elején felsorolta a magyar gazdaság eredményeit, azzal reagált: „Ha olyan jól megy, akkor nincs szükségük a segítségünkre”. A képviselőnő szóvá tette, hogy a Néppárt még nem távolította el soraiból a Fideszt.
A belga (vallon) liberális Louis Michel Szijjártóhoz fordulva úgy fogalmazott: „az Önök demokráciafelfogása a többség erőszakos uralmát jelenti, nincs összhangban az európai értékekkel”. A spanyol szocialista Juan Fernando López Aguilar azt hangsúlyozta, hogy a közös értékek számonkérése nem jelent beavatkozást az uniós tagállamok belügyekbe.
Az előterjesztő, Judith Sargentini jövő év elejére ígéri, hogy elkészül a jelentéssel, amelyről márciusban szavazhat az igazságügyi bizottság. Ott elég az egyszerű többség is az elfogadáshoz. De a júniusban várható plenáris szavazáson már kétharmados többség kellene az Európai Parlamentben ahhoz, hogy megszavazzák a nevezetes hetes cikkely szerinti eljárás kezdeményezését Magyarországgal szemben. Ez az eljárás, amelyen ha a tagállamok képviselői konszenzussal megállapítják az európai értékek súlyos, rendszerszintű sérelmét az érintett tagállamban, akkor akár fel is függeszthetik a tagállam uniós szavazati jogát.
