Újragondolja a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásának teljes rendszerét a kormány: például azt, hogyan tudják megkönnyíteni, ha valaki nem nyugdíjas szövetkezet tagjaként, hanem a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó módon szeretne továbbdolgozni. Ezt Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter jelentette be a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségének szerdai alakulóülése utáni sajtótájékoztatón.
Kérdésünkre, hogy ez azt jelenti-e: kiterjesztik a nyugdíjas szövetkezetek tagjaként munkát vállaló nyugdíjasokra vonatkozó adókedvezményeket az összes nyugdíjas korú munkavállalóra, illetve eltörlik-e azt a szabályozást, amely miatt a a közszférában csak a nyugdíjról való lemondással dolgozhatnak tovább a nyugdíjas korúak, azt mondta: csak arról döntöttek, átgondolják ezeket a kérdéseket. Részleteket a tavaszi parlamenti ülésszakra ígért.
Emlékeztetett: idén július 1-je óta lehet közérdekű nyugdíjas szövetkezeteket létrehozni, azóta 76 alakult, amelynek 2890 tagja van. A szövetkezetek már több száz szerződést kötöttek különböző vállalkozásokkal, a becsült éves szerződésállomány egymilliárd forintra tehető.
Kósa Lajos úgy fogalmazott: a nyugdíjas szövetkezetekbe belépők száma „fénysebességgel nőhet”, és egy év alatt elérheti a 135 ezer főt, a szerződésállomány pedig a 40 milliárd forintot. Hosszabb távon akár 800 ezer nyugdíjast is vissza lehet hozni a munkaerőpiacra a szövetkezeteken keresztül, és 350 milliárd forintra nőhet a szerződéses teljesítés. Mindezt egy előzetes felmérésre alapozta, amely szerint a nyugdíjasok 40 százalékát érdekelné az időnkénti munkavállalás, napi 8 órában pedig öt-hat százalékuk dolgozna ismét. Közölte azt is: az Államkincstár adatai szerint jelenleg 164 ezer ember dolgozik nyugdíj mellett, ám ők rendkívül kedvezőtlen feltételek mellett vállalnak munkát. Ezért a kormány tervezi, hogy ezen foglalkoztatási forma feltételein is könnyít.
A nyugdíjas szövetkezetek tagjai - nyugdíjuk megtartása mellett - kedvezményes adózással vállalhatnak munkát: a bruttó bérből csak 15 százalék személyi jövedelemadót kell levonni, míg normál munkaviszonyban a bért terheli még 10 százalékos nyugdíjjárulék és 4 százalékos egészségbiztosítási járulék is. Így egy 200 ezer forintos bruttó bérből normál munkaviszonyban 142 ezer forint, szövetkezeti tagként viszont 170 ezer forint marad a nyugdíjasok zsebében. Elméletileg a munkaadók is jobban járnak, hiszen a szövetkezeten keresztül érkező dolgozó után nem kell megfizetniük sem a 22 százalékos szociális hozzájárulási adót, sem a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást. Ez szintén 200 ezer forintos bruttó bérre vetítve 47 ezer forint közteherspórolást jelent számukra.
Csakhogy a nyugdíjas szövetkezetek munkaerő-kölcsönzési díjat is felszámítanak a cégeknek. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint a 15-20 százalék körüli közvetítői díjak jelentős tehertételt jelentenek a cégeknek, szinte kiteszik a munkáltatók megspórolt járulékát. Ettől függetlenül a nyugdíjas szövetkezeteket jó kezdeményezésnek tartja, hiszen a munkaképes korúak létszáma évről évre mintegy 40 ezer fővel csökken, 2040-re mintegy 800 ezerrel lesz kevesebb. Rövid távon a nyugdíjasok jelenthetnék a kiutat, és a szövetkezetek elindítanak egy olyan folyamatot, amely visszairányítja a 65 év felettieket a munkaerőpiacra. A szövetkezetek kedvező adózási feltételeit szerinte ugyanakkor ki kellene terjeszteni az összes nyugdíjasra, hiszen a vállalatok sok esetben könnyen megtalálják közvetlenül is a nyugdíjas munkavállalókat. A közszférában pedig le kell bontani azokat a korlátokat, amelyek akadályozzák a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatását.