Az utóbbi évek, ha nem évtizedek legizgalmasabb szociáldemokrata pártkongresszusa kezdődik ma Berlinben. A kérdés nem csak az, hogy a küldöttek – lehetőleg minél nagyobb többséggel – megbízzák az elnökséget azzal, kezdje meg a tárgyalásokat a német uniópártokkal a kormányzati együttműködésről. Inkább már a szociáldemokraták jövőjéről van szó. Ilyen belső megosztottság rég jellemezte a pártot, s Martin Schulz pártelnök hasonló helyzetbe került, mint Theresa May brit kormányfő a Brexit-kapcsán: nincs jó megoldás, csak rossz és rosszabb. Ezért is kérdéses, hogy a kongresszus után lesz-e újabb fordulat az SPD magatartásában. A pártnál fel sem került a CDU/CSU, a Zöldek és a liberálisok koalíciós tárgyalásának kudarcáig, hogy részt vegyen egy következő koalícióban akár úgy, hogy kisebbségből támogassa Merkel kormányát. Az FDP elnöke, Christian Lindner partizánakciója után azonban az SPD sok politikusa úgy látta: folytatni kell a nagykoalíciót, mert az előrehozott választás lenne a lehető legrosszabb megoldás. Ezután annak a Martin Schulznak a véleménye is szinte egyik pillanatról a másikra változott meg, aki még alig több, mint két hete, november 20-án elzárkózott attól, hogy együttműködjön Merkelékkel. Ám Frank-Walter Steinmeier elnök, volt szociáldemokrata külügyminiszter meggyőzte arról: ez nem éppen bölcs stratégia. Ezért hétfőn az SPD elnöksége nyilatkozatot adott ki, amelyben közölte, nyitott az uniópártokkal folytatandó „eredményes tárgyalásokra”, de ez még nem jelenti azt, hogy biztosan létrejön a nagykoalíció.
Steinmeier elnök arra képes volt, hogy a szociáldemokraták vezetését jobb belátásra bírja, de a tagság véleményét hirtelenjében még ő sem tudja megváltoztatni. Schulz számára igen rossz hír, hogy – amint a Civey iroda felmérése mutatja – a szociáldemokrata választók többsége elutasítja a nagykoalíció folytatását. A kutatás szerint a megkérdezetteknek mindössze 28 százaléka támogatna egy Angela Merkel által irányított CDU/CSU-SPD-kormányt. 56 százalék viszont úgy véli, a szociáldemokraták kormányon kívülről támogathatnák az uniópártok kisebbségi kabinetjét. Az SPD-hez közelebb álló lapok is komoly kétkedéssel írnak a Merkelékkel való együttműködés esetleges folytatásáról.
Természetesen teljesen másként vélekednek a CDU/CSU szavazói: 61,6 százalékuk szerint folytatni kell a nagykoalíciót. Ugyanakkor az összes megkérdezett is inkább a kisebbségi kormányt szeretne látni: 43 százalék támogatná ezt a megoldást, 31 százalék akar nagykoalíciót, 20 százalék pedig előrehozott választást. (Ugyanakkor az is igaz, hogy más felmérések szerint ennél nagyobb a jövőbeni nagykoalíció támogatottsága.)
Az SPD kongresszusán a küldötteknek azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy egy esetleges előrehozott választás aligha jelentene kiutat a jelenlegi helyzetből. Az uniópártok és az SPD megítélése vajmi keveset változott a szeptemberi választás után, a Zöldek könyvelhettek el némi – hibahatáron belüli – emelkedést, a Jamaica-koalícióról szóló tárgyalások zátonyra futtatása óta pedig az FDP-nél figyelhető meg csökkenés, de ez esetben is olyan csekély változásról van szó, hogy korai lenne egyértelmű trendről beszélni.
Az SPD-nél mindenki mást mond. Napról napra jelennek meg vélemények a nagykoalíció mellett és ellen. A FAZ keddi száma Michael Roth külügyi államminisztert idézte, aki szerint folytatni kell az együttműködést Merkelékkel, tegnap viszont Natascha Kohnen bajorországi SPD vezető jelentkezett szólásra. A bajor rádióban azt hangoztatta: rossz ötletnek tartaná ezt, mert az SPD egzisztenciáját fenyegetheti veszély. Hasonlóképpen vélekedett Marco Bülow szociáldemokrata parlamenti képviselő. Schulzra azonban nem csak pártján belül gyakorolnak nyomást, külföldről is. Alekszisz Ciprasz görög kormányfő és Emmanuel Macron francia elnök is levelet írt neki – a nagykoalíció folytatására ösztökélve.
Egy biztos, Martin Schulz politikai pályafutásának legnehezebb időszaka előtt áll. Feltűnést keltett, hogy kedden ellátogatott a Zöldek vezetéséhez. Miután konkrétumok nem hangzottak el a tárgyalások után, csak a találgatások maradtak: vajon meg akarta győzni a környezetvédőket arról, hogy lépjenek be a nagykoalícióba harmadik pártnak? Vagy Schulz azt szeretné, hogy együtt támogassák kormányon kívülről a CDU/CSU kisebbségi kabinetjét?
Kérdőjelek bőven vannak a kongresszus előtt, de szombaton el kell dőlnie, milyen stratégiát választ majd az SPD.