Az elnök azonban így is csak részgyőzelmet aratott: több alsóbb fokú bíróságon – így a kalforniai San Franciscóban, illetve a Virginia állambeli Richmondban – még zajlanak jogviták a rendelet egyes szabályai körül, másfelől a beutazási tilalom valamelyest szűkebb körű, mint ahogy azt Trump eredetileg tervezte.
A kilenc bíró közül csak ketten szavaztak a kormányzat hatályba léptetési kérelmének elfogadása ellen, így Csád, Irán, Jemen, Líbia, Szíria és Szomália állampolgárai vonatkozásában most már meg lehet tiltani a belépést azoknak, akiknek nincs valamilyen igazolt szoros kapcsolatuk az Egyesült Államokkal. Ez lehet hivatali, illetve oktatási vagy családi kapcsolat. Ez utóbbin belül a vérségi kapcsolat tekintetében közvetlen hozzátartozónak – szülőnek, gyereknek, testvérnek – kell amerikai földön tartózkodnia ahhoz, hogy a kérelmező felmentést kapjon a tilalom alól.
Beiktatása óta Donald Trump már háromszor hozott elnöki rendeletet beutazási tilalomról. A 27-én kelt elsőben – hatalmas nemzetközi felhördülést keltve – azonnali hatállyal leállította az Egyesült Államok menekültprogramját, és felfüggesztette a beutazást – akkor még hét országból. Az a lista annyiban különbözik a mostanitól, hogy rajta volt Irak és Szudán is, de nem volt rajta Csád. Az elnöki rendeletet bírósági úton megtámadták, elkezdődött a jogi huzavona. A második, módosított rendelet márciusban jött ki, de az sem állta ki a bírói próbát. Ezzel a harmadik változattal szeptemberben állt elő a kormányzat, október 18-ikán kellett volna életbe lépnie, de ez ellen is fellépett Hawaii, illetve Maryland egyik bírája.
A jogvita főképpen akörül folyt, hogy miként kell értelmezni a lehetséges felmentési okok között a vízumkérelmezőnek az Egyesült Államokhoz fűződő „hiteles kapcsolatát”, mint kritériumot. A nagyszülő-unoka viszony a most legfelsőbb bírósági szinten elfogadott változat szerint már nem számít olyan szoros köteléknek, hogy annak alapján automatikusan megadják a felmentést a beutazási tilalom alól.
A mostani lista mellett a washingtoni kormány azzal érvelt, hogy az érintett államok nem tesznek eleget az amerikai elvárásoknak a vízumkérelmezők biztonsági ellenőrzését és az adatcserét illetően.
