Kedden kiadott jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elsősorban a piaci szolgáltatások vártnál kedvezőbb teljesítményére hivatkozva emelte a bruttó hazai termék harmadik negyedévi növekedési adatát. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 4,1, az előző negyedévhez viszonyítva 0,9 százalékkal nőtt. Az idei első három negyedévben a GDP volumene 3,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője meglepetéssel fogadta, hogy a KSH jelentősen változtatott az előzetesen közölt harmadik negyedévi GDP-adaton. Bár a negyedik negyedévben a növekedés üteme elérheti a 4,2 százalékot, és a harmadik negyedévi pozitív revízió is a gazdaság lendületét jelzi, az elemző arra számít, hogy az év egészében - ha minimálisan is -, de 4 százalék alatt marad a GDP-növekedés.
A harmadik negyedévi növekedést a várakozásoknak megfelelően a beruházások húzták, amelyek mögött az uniós projektek felpörgése, a feldolgozóiparban tapasztalt beruházások, illetve a lakáspiac húzódik meg - elemezte a friss adatokat. A fogyasztás dinamikus növekedését pedig szerinte elsősorban a természetbeni társadalmi juttatások jelentős emelkedése hajtotta és felhívta a figyelmet arra, hogy a háztartások tényleges fogyasztása 2006 óta nem látott mértékben 2,7 százalékponttal segítette a GDP-növekedését. A termelési oldalon a szolgáltató szektor volt messze a legfőbb mozgatórugó, de némi javulást mutatva az ipar is hozzájárult a növekedéshez.
Ugyanakkor a nettó export ilyen mértékű (3,2 százalékpontos), növekedést visszafogó hatására 2003 eleje óta nem volt példa. Bár az export dinamikájának mérséklődésére számítani lehetett, a nettó export ilyen erőteljes növekedést fékező hatása mögött egyértelműen a vártnál is erősebb belső kereslet importot felpörgető hatása áll - fejtette ki az ING vezető elemzője.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is meglehetősen nagynak ítélte a revízió mértékét és arról számolt be, hogy az új GDP adatok fényében felülvizsgálták növekedési előrejelzésüket: a 2017-re vonatkozó korábbi 3,7 százalékos becslésüket 3,9 százalékosra emelték, jövőre pedig 3,5 százalékos növekedést várnak.
A harmadik negyedéves GDP adatok alátámasztották azt a várakozást, hogy a keresleti oldalt elsősorban a háztartások fogyasztása, valamint a beruházások hajtották, míg a termelési oldalon a szolgáltatások, az ipari termelés, valamint az építőipar jelentették a növekedés forrását. A belső kereslet érdemi erősödésével az import is látványosan felpörgött, egyértelműen gyorsabban nő, mint az export - tette hozzá.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint is meglepő volt a KSH korrekciója. Az adatokat kommentálva kifejtette: arra számítani lehetett, hogy a növekedés egyik motorját a piaci szolgáltatások jelentik. Az ágazaton belül a kereskedelem, valamint a vendéglátás és a szálláshely- szolgáltatás produkált komolyabb növekedést, éves összevetésben összesen közel 7 százalékos volt a bővülés ezekben az alágazatokban. A szolgáltatásokon belül még az információ, kommunikáció is kiugrón jól teljesített, ezek ugyanis több mint 8 százalékos pluszt értek el.
Jól teljesített az ipar, azon belül is a feldolgozóipar, valamint az építőipar is. Ugyanakkor a rendre kiszámíthatatlan mezőgazdaság lefelé húzta a gazdaságot, az agrárium hozzáadott értéke 11 százalékkal csökkent. A lakossági fogyasztás bővülését jelzi, hogy a háztartások tényleges fogyasztása közel 5 százalékkal nőtt, a háztartások fogyasztási kiadása pedig 4,7 százalékkal emelkedett éves szinten - tette hozzá.
A K&H szakértője szerint az idén 3,9 százalékkal növekedhet a GDP, amiben az uniós források mellett a háztartások fogyasztása és az ipari termelés játszhat főszerepet, jövőre pedig 3,5 százalékos GDP-bővülést vár.
