- Egy kép értékében fontos tényező az előtörténet. A most árverésre kerülő Az Olasz halász című Csontváry-kép története kalandos és szívszorító, benne van a magyar történelem is. A festmény kikiáltási ára azonban enélkül is magas lenne, ezt bizonyítják az előző évek árverései is. 2012-ben a Traui tájkép naplemente idején című Csontváry-kép 80 millióról indult és 240 millióért vitték el az árverésünkön. Ez az abszolút magyar rekord is - mondta el lapunknak Virág Judit Csontváry Kosztka Tivadar Olasz halász, Aba-Novák Kikötő és Tihanyi Lajos Pont Saint Michel képeket bemutató sajtótájékoztatón. A festményeket több más művel együtt december 17-én árverezik el, a három közül a legnagyobb szenzációnak a Csontváry-kép számít.
Az Olasz halászt Csontváry 1901 körül festette az olaszországi Taorminában. 1936-ban szerepelt először a nyilvánosság előtt a Frankel Szalonban rendezett kiállításon, amelynek katalógusában szerepelt is a képről egy fekete-fehér reprodukció. Itt figyelhetett fel rá Neményi Bertalan műgyűjtő, akinek gyűjteményében nemcsak olyan magyar alkotók művei voltak, mint Csontváry, Ferenczy Károly, Rippl-Rónai, vagy Gulácsy, hanem olyan külföldi művészeké is, mint Manet, Modigliani és Klimt. Sok más műtárgy tulajdonoshoz hasonlóan műtárgyainak nagy részét Budapest ostromakor a Hitelbank széfjében helyezte el, ezt azonban a szovjetek feltörték és a műtárgyakat hadizsákmányként kivitték az országból. A második világháború után két állami hivatal is foglalkozott az eltűnt műtárgyak kutatásával, Neményi nekik is küldött listát az elhurcolt festményekről. Ezeken nem szerepelt az Olasz halász, így feltételezhetően ez a képet - több másikhoz hasonlóan - Neményi nem a Hitelbankban, hanem barátainál helyezte el. A háború után Neményi Amerikába ment, és 1947-ben rejtélyes körülmények között holtan találták New York-i szállodai szobájában. Előtte még Magyarországon eladta megmaradt képeit, így azok új tulajdonosokhoz kerültek. Ennek ellére a szakirodalom évtizedekig úgy tartotta számon az Olasz halászt, mint a Szovjetunióba hurcolt hadizsákmányt. A kép 2009-ben bukkant fel újra, majd ismét eltűnt egy magángyűjteményben, most pedig a tulajdonosok eladják. A kép hiányzó láncszeme Csontváry Taorminában festett sorozatának is, amelynek történetét Kaszás Gábor művészettörténész tárta fel. Virág Judit hozzátette, azért is nagy esemény ez a műkereskedelemben, mert a kb. 100 műbűl álló Csontváry-életműből 20 van magánkézben és ritkán fordul elő aukciókon, a rendszerváltás óta ez lesz a hatodik alkalom.
A decemberi aukció kiemelkedő alkotása Aba-Novák Kikötő című képe (1930) is, ennek kezdő ára 50 millió forint. A másik Tihanyi Lajos Pont Saint Michel (1908) című képe, amelynek érdekessége, hogy a vászon másik oldalán is van egy festmény: egy Ádám és Éva ábrázolás, a festő egyik első, francia fauvizmus hatására festett képe. Kezdő ára 80 millió forint. A decemberi árverés 224 tételének összkikiáltási ára rekordösszeg, 716 millió forint, és több kép leütési ára is elérheti a 100 milliót.
