A hazai sörgyártók egyre többféle licencterméket gyártanak; magas a behozatal, de egyre több kézműves főzde is színesíti a kínálatot – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató. A hazai termelés a rendszerváltástól 2013-ig, kisebb hullámzásokkal bár, de fokozatosan mérséklődött – idézik a KSH-t. A visszaesés 2014-15-re leállt. A sörgyárak adatai alapján 2016-ben 6 millió hektoliter sört főztek a nagyüzemekben. Ez 2,5 százalékos emelkedés az előző évhez képest. Az ok a 40 százalékkal megugró kivitel, amit ugyanakkor a behozatal még mindig nagyságrendekkel túlnő. A rendszerváltás után a külkereskedelem üteme mérséklődött, a két mutató közötti olló tágult. Bár a magyar sör egyre népszerűbb külföldön, a behozatal még erőteljesebben bővül.
Az ezredforduló óta az import a sörfogyasztás csökkenése mellett nőtt, értelemszerűen a hazai márkák kárára. Ez többek között az olcsó diszkontsöröknek tudható be. Bár a prémiumok behozatala is bővül, részarányuk továbbra is csekély. A nagyobb nemzetközi, nálunk is gyártó vállalatok - például hosszútávú, kizárólagosságot kikötő szerződések révén - erős értékesítési hálózatokat alakítottak ki. Új szereplőként nehéz belépni, amit az erős árverseny is nehezít. Egyesek ízesített vagy kisszériás sörökkel próbálkoznak. A kézműves termékek előtt határt szab a fogyasztók fizetőképessége, árérzékenysége és a méretgazdaságosság. A hazai piac bővülését akadályozza az egészséges életmód terjedése is – fogalmaz a gazdasági kutatóintézet. Az elmúlt hónapok során nagy sajtóvisszhangot keltett a Heineken és a Csíki Sör közötti „harc”, de a kedélyek szerintük lenyugodtak.
