A jövő héten kerül a parlament törvényalkotási bizottsága elé az az energetikai salátatörvény, amelynek részeként a kormány megkísérelte megváltoztatni a nukleáris beruházások engedélyezésének szabályait. Eddig az szerepelt az atomtörvényben, hogy új reaktorblokkok engedélyezésénél az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH) hivatalból kell felkérnie független szakértőt, a változtatás nyomán viszont a kivitelező maga hozhatta volna a saját szakértőjét, megkérdőjelezve a hatósági függetlenség és objektivitás alapelvét.
Az ügy közvetlen előzménye, hogy a tervezett paksi bővítésért felelős miniszter, Süli János is elismerte: a beruházás 16-22 hónapos csúszásban van. A kormány láthatóan minden eszközzel igyekszik felgyorsítani az engedélyezést, ám ennek érdekében olyan eszközöket is bevet, amelyek rendre fennakadnak az Európai Bizottság szűrőjén (Európában a nukleáris beruházások biztonságát az Euratom Egyezmény szavatolja, a Bizottságnak az uniós szerződések őreként komoly jogosítványai vannak a nukleáris energiatermelés szabályozásában.) Az Orbán-kabinet a Bizottság közbelépésre már korábban is kénytelen volt visszavonni az atomtörvény egyik módosítását: akkor azt tették volna lehetővé, hogy a kormány rendeleti úton felülírhassa az OAH engedélyezési döntéseit, de az ötlet kiverte a biztosítékot Brüsszelben, mivel az uniós jog szerint a nukleáris hatóságnak tényleges függetlenséget kell biztosítani. Most újra hasonló trükkel próbálkozott a kormány: ezúttal arra teremtettek volna lehetőséget, hogy a kivitelező már egy saját maga által megrendelt, kész szakértői anyaggal érkezzen az OAH-hoz az engedélyezési eljárásban. Az LMP a kormányzati javaslat benyújtásakor haladéktalanul az Európai Bizottsághoz fordult egy írásbeli kérdéssel, azt tudakolva, megfelel-e az uniós szabályoknak a hatósági engedélyezés fellazítása. Szél Bernadett, az ellenzéki párt frakcióvezetője a Népszavának azt mondta: a leghatékonyabb és a leggyorsabb megoldást keresték, mivel az atomenergia-használat biztonságában nem tartják elfogadhatónak az üzleti vagy külpolitikai érdekből elfogadott kompromisszumokat.
A politikus szerint a kormányt nem csak a beruházás késedelme motiválja: egyre nyilvánvalóbb, hogy a fővállalkozó-generálkivitelező Roszatom képtelen teljesíteni a magyar és az uniós műszaki és biztonsági elvárásokat. (Mint emlékezetes, néhány hónapja az MTA honlapján jelent meg az információ, hogy a magyar szakértők nem tudják elvégezni az előírt vizsgálatokat, mert nem kapnak információt és dokumentumokat az orosz féltől, és egyelőre még csak a kísérleti VVER-1200-as reaktortípussal ismerkednek, a biztonsági elemzéshez hozzá sem tudtak kezdeni. Ezért „egyelőre nem tehetnek mást, mint várják, hogy megérkezzenek a tervek, és bíznak abban, hogy megszülethet egy olyan jogszabály, amely rögzítené az egyeztetés folyamatát”.)
Úgy tűnik, az LMP beavatkozása eredménnyel járt, és a kormány megkapta a piros jelzést Brüsszeltől: bár az eredeti törvényjavaslatot még el sem fogadták, de szokatlan módon máris megjelent a kormány honlapján a módosítás módosításának tervezete – eszerint továbbra is a beruházó kérhetné fel a szakértőt, ám a törvény kizárná, hogy az adott megbízáson kívül bármilyen (rokoni, üzleti stb.) kapcsolat legyen közöttük. Szél Bernadett ugyanakkor úgy véli, hogy a biztonságot ez sem garantálja kellőképpen: az LMP olyan módosítót nyújt be, amely kötelezővé tenné, hogy az OAH kérje föl a független szakértőt.
