Zuhanásszerű visszaesésre lehet számítani 2020-tól a lakásépítési piacon, legalábbis a Build Communication felmérése szerint. Ennek egyik oka, hogy az új lakások 5 százalékos áfáját csak 2019. december 31-ig vehetik igénybe az érintettek. Az a befektető, aki csak egy órával is az új évben fejezi be az építkezést, lakásonként több millió forintot is veszíthet. A vevő pedig drágábban juthat a lakáshoz.
Ha a kormány már ma meghosszabbítaná ezt a kedvezményes adómértéket, akkor is késő lenne – mondta a Népszavának Varga Dénes közgazdász, a kutatás projektvezetője. Ráadásul az ezredfordulón az első Orbán kormány idején bevezetett, lakásépítést élénkítő kormányzati intézkedésekhez hasonlóak a mostani lépések: a gazdagabb régiókban élő tehetősebb rétegeknek jelent valós segítséget. Jövőre és még 2019-ben is elérhető az évi 20-25 ezer új lakás, de miután azok, akik élni tudtak a támogatásokkal már megvásárolták a lakóingatlanjukat, a kereslet is alaposan visszaesik. Ismét nagyjából 10 ezer új otthon készülhet majd el, és előreláthatólag 2022-ben a hazai új lakáspiac a 2015-ös - néhány ezres - szintre csúszik vissza.
A lakáspolitika leghatékonyabb eszköze a jövedelempolitika - mondta Varga Dénes. Az egy kulcsos adó helyett, ami a magas jövedelműeknél hagy jelentős összegeket, ismét be kellene vezetni a progresszív személyi jövedelemadót és az így keletkező 450-500 milliárd forintos többlet nagy részét az alacsony jövedelmek emelésére lehetne fordítani. Akár úgy is, hogy egy bizonyos összeghatárig alkalmazni kellene a nulla adókulcsot – vélte a közgazdász. Ez a a lakásépítési piacon a mostani rövid távú konjunktúra helyett alkalmasabb lenne egy hosszabb távú stabil növekedés megalapozására.
A közgazdász a kiutat az átlagos és az átlag alatti jövedelmek emelésében látja. Ez ugyan jelenleg a kormány programjában is szerepel, de ennek hatásai 2020-ban még nem jelennek meg a lakáspiacon.
Az ország régiói közötti óriási különbségek sem fognak érdemben változni. Tavaly Győrben több mint 1300 lakásépítési engedélyt adtak ki, s ebből a társasházi lakások száma meghaladta az 1100-at. Egy másik megyeszékhelyen, Salgótarjánban szintén 2015-ben 6 családi házra adtak ki építési engedélyt. Az 1000 lakósra jutó lakásépítési engedélyek száma 67-szeres különbséget mutat Győr javára. Jelenleg a magyar lakásépítési piacnak ez a két végpontja – fogalmazott Varga Dénes.