Senki és semmi sem akadályozhatja meg a lengyel kormányt abban, hogy véghez vigye igazságügyi reformját, amely lényegében teljhatalmat biztosítana a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) számára, és megszüntetné a hatalmi ágak szétválasztását, amely alapelv egy demokratikus országban.
Múlt héten ugyan ismét tüntettek a kabinet tervezete ellen, ám a megmozdulásokon csak néhány ezren vettek részt. Ez pedig túl kevés ahhoz, hogy Beata Szydlo kormányát jobb belátásra bírják. A lengyel parlament, a szejm, döntést hozott arról, hogy Andrzej Duda elnök módosítási javaslatait egy parlamenti bizottságnak továbbítják. A törvény átdolgozott változatát, amely a lényegen aligha változtat, már minden bizonnyal az elnök is aláírja.
Egyebek mellett a lengyel, úgynevezett igazságügyi reform az oka annak, hogy az Európai Parlament november közepén megszavazta a „nukleáris opciót” Lengyelország ellen, azaz a hetes cikk szerinti eljárás előkészítését, amely – már amennyiben az eljárás végén minden tagország megszavazná – akár Varsó szavazati jogának elvételét jelentené. Egy hétvégi katowicei tüntetésen a megmozdulás résztvevői nyíltan megfenyegették azokat a honatyákat, akik az EP-ben a javaslat elfogadására voksoltak, a főtéren „felakasztották” – képeken ábrázolták – Lengyelország „elárulóit”. Mindannyian a Polgári Platform (PO) ellenzéki párt képviselői. Ez a megnyilvánulás újabb jele annak, hogy Lengyelországban mennyire jobbra tolódott a társadalom. Néhány hete hétvégén neonácik vonultak fel Varsóban, ráadásul a menetben a PiS kormánypárt több támogatója is felbukkant.
A katowicei események ellen keményen tiltakozott Antonio Tajani, az EP elnöke, aki hétfőn felszólította Varsót, védje meg a politikusok jogait a szabad véleménynyilvánításra, s lépjen fel a gyűlöletet gerjesztőkkel szemben.
A lengyel kormány minduntalan meglehetősen visszafogottan, némi külföldi unszolásra „ítéli el” a szélsőjobboldali gyűlöletkeltés formáit. Most azonban mintha a PiS politikusai is megértették volna, hogy a katowicei tüntetők túl messzire mentek. Piotr Glinski miniszterelnök-helyettes szerint a tüntetés „nem szolgálta a lengyel demokrácia érdekeit”. Beata Szydlo kormányfő a tüntetést az agresszió és az intolerancia megnyilvánulásának nevezte. Igaz, azt is hozzátette, hogy kormánya egy sor kérdésben nem ért egyet Brüsszellel. Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, egy magánrádiónak elmondta, a tüntetés elfogadhatatlan ugyan, de – mint fogalmazott – az ellenzéki pártok felelősek a feszültség gerjesztéséért.
