Rob Gronkowski egyik sérülésből a másikba bukdácsol, amikor viszont pályán van, olyan könnyedén gyűjtögeti a rekordokat, mint kirándulók a virágot a tavaszi mezőn. És hogy kicsoda ő? Annak, aki konyít valamicskét az amerikai focihoz, már a kérdés is sértő: az utóbbi idők legsikeresebb NFL-csapata, a New England Patriots sztárjátékosa.
Én, Gronk címmel most magyarul is megjelent „hivatalos önéletrajzi könyve” (ami jelzi, hogy a sportág egyre népszerűbb nálunk).
Képességeit és tudását senki nem vonja kétségbe. Egyéniségét már nem övezi osztatlan rokonszenv.
Csapata támadóegységében, az úgynevezett tight end poszton, a gazella és a bivaly tulajdonságait kell egyesítenie. Ne csodálkozzunk, ha csupa ellentmondás a fickó. A meccseken precíziós gépezetként működő, fegyelmezett és zseniális játékos. A pályán kívül kicsapongásairól híres botrányhős. Ahogyan saját magát is nevezi: partiállat.
Eddig sem szerénysége és visszafogottsága miatt szerettük. Életrajzában tetten érhető az imázsjavító szándék, amely népnevelői attitűddel párosul. „Baromi keményen dolgozom, soha nem szegtem törvényt, és tényleg csak abból áll az életem, hogy mindent beleadok a tréningeken, a legjobb formámat hozom a meccseken, és közben rendes srác maradok” – az elején közölt önjellemzés gyakran visszaköszön. Többször hangsúlyozza, hogy nem nyúl drogokhoz.
A könyv jól érzékelteti, milyen iszonyatos elszántság, akaraterő és munka kell ahhoz, hogy valaki sztárrá váljon az NFL-ben. Gronk receptje így szól:
„A magabiztos játékos uralja a pályát, a gyenge pedig elbukik. Minél jobban felkészülsz, annál magabiztosabb vagy. Minél magabiztosabb vagy, annál kevésbé félsz. Minél kevésbé félsz, annál jobban koncentrálsz. Minél jobban koncentrálsz, annál pontosabbak a mozdulataid. Minél pontosabbak a mozdulataid, annál gyorsabb vagy, és annál könnyebben hagyod le a védődet.”
Ennyire egyszerű.
