Az utolsó percig reménykedtek az Európai Unió keleti partnerei, de a brüsszeli találkozó nem hozott előrelépést uniós integrációjuk terén. Az EU és hat poszt-szovjet köztársaság — Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna — vezetőinek brüsszeli találkozóján a résztvevők üdvözölték a kapcsolatok elmélyítésére vonatkozó szándékokat, és egyes keleti partnerek európai ambícióit. De az uniós tagállamok nem tettek ígéretet arra, hogy felkínálják nekik a taggá válás lehetőségét. Az EU-hoz társulási egyezménnyel kötődő Ukrajna viszont ígéretet kapott Jean-Claude Juncker elnöktől arra, hogy az Európai Bizottság megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy az ország csatlakozhasson a vám-, az energia- és a digitális unióhoz. Petro Porosenko ukrán elnök a csúcsról távoztában ehhez hozzátette: szó van a schengeni övezethez való kapcsolódásukról is.
Magyarország határozottan szorgalmazza a bővítési folyamat felgyorsítását, de Ukrajna közeledését az EU-hoz mindaddig nem fogja támogatni, amíg az vissza nem vonja a diszkriminatív oktatási törvényt — közölte sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter, aki a csúcson részt vevő Orbán Viktor kormányfő helyett állt a brüsszeli tudósítók elé.
Klaus Iohannis román elnök ugyanakkor felvillantotta a kompromisszum lehetőségét, mert az ukrán elnökkel tartott kétoldalú találkozója után bejelentette: tárgyalópartnere biztosította róla, hogy Kijev tiszteletben fogja tartani az európai emberjogi szervezet, az Európa Tanács neves alkotmányjogászokból álló testületének, a Velencei Bizottságnak a jogszabállyal kapcsolatos ajánlásait. A grémium december elején fog véleményt nyilvánítani.
