Az idén szeptemberben 292 900 forint volt a bruttó átlagkereset, vagyis 13,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A növekedés a minimálbér és a garantált bérminimum 15 illetve 25 százalékos emelésének, valamint a költségvetési szféra egyes területeit, és az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezéseknek köszönhető – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. Ezek hatását jól mutatja, hogy a költségvetési szférában – a közfoglalkoztatottakat nem számolva - már magasabb a nettó és a bruttó átlagbér is, mint a vállalkozásoknál. 2017 első 9 hónapjában előbbiek bruttó 310 400 forintot, utóbbiak 304 100 forintot kerestek, ami nettóban 206 400 és 202 300 forintos fizetéseket jelent. A közfoglalkoztatottak ugyanakkor még mindig csak 54 300 forintot vihetnek haza.
A kétszámjegyű reálbér-növekedés főképp a hatéves bérmegállapodás hatására következett be – kommentálta az adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium, hozzátéve: januártól újabb fél százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, így összesen mintegy 200 milliárd forinttal csökkennek jövőre a vállalkozások adóterhei.
A hatéves bérmegállapodás és az adócsökkentések ugyanakkor nem befolyásolták az államháztartás helyzetét, a kiadások a terveknek megfelelően alakulnak, a 2,4 százalékos hiánycél biztonsággal teljesíthető – erről az MTI-jelentése szerint már Varga Mihály beszélt éves meghallgatásán az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: az év végén várhatóan 73 százalék alá mérséklődik a GDP-arányos államadósság rátája. Szerinte az első háromnegyedév adatai alapján jól látható, hogy a gazdaság idei növekedése igazolja a kormány és a nemzetközi intézmények várakozásait, 4 százalék feletti bővülésre lehet számítani. A növekedéssel kapcsolatos optimizmusát azzal magyarázta, hogy a KSH módszertani okok miatt utólagosan fölfelé szokta korrigálni a számokat: 2014-re vonatkozóan például a 3,5 százalékos becslésből végül az éves növekedési ráta 4,2 százalék lett.
Képviselők kérdésére Varga Mihály kijelentette: hasznos eszköznek bizonyult a letelepedési kötvény, hiszen amikor azt bevezették, kevesebb forrást, és csak magas kamattal tudott szerezni az ország az államadóssága finanszírozásához. Mesterházy Attila, a költségvetési bizottság MSZP-s elnöke és Demeter Márta LMP-s alelnök kérdéseire válaszolva megjegyezte: a gazdasági helyzet nagymértékben megváltozott, amióta 2013-ban lehetővé tették a letelepedési kötvényvásárlást a harmadik országbeli állampolgárok számára, így március óta szüneteltetik a forgalmazást. A letelepedési kötvényvásárlásokból négy év alatt 575 milliárd forintnyi bevétele keletkezett az államnak 2013 és 2017 között.