Donald Trump amerikai elnök külpolitikája terén egyetlen dolog látszik biztosnak – az amerikai hadiipar jól járt a milliárdossal. Trump első nagy külföldi, Szaúd-Arábiában kezdődő útja is történelmi fegyverüzletet hozott Washingtonnak, s azóta is szinte minden kétoldalú találkozó egy-egy fegyverüzlet szentesítésével ér véget. Térségünkben Románia és Lengyelország Washington két kiemelt fontosságú partnere a katonai együttműködés terén, de egyre gyakrabban merül fel az is, hogy az Egyesült Államok a balti térségbe is Patriot rakétarendszereket telepítsen.
Romániában már üzembe helyezték a deveselui rakétavédelmi bázison az Aegis Ashore rakétavédelmi rendszert (amely hivatalosan a délkelet-európai államok védelmét biztosítja), Lengyelországban megkezdődött egy új bázis építése, Varsó pedig élen jár a modern amerikai haditechnika beszerzésében. A közeljövőben mindkét ország Patriot rakétavédelmi rendszereket szerez be az Egyesült Államokból, a parlamenti jóváhagyások a napokban születtek meg. Lengyelország 10,5 milliárd dollár értékben vásárol Patriotokat, Románia ennél kevesebbért, mintegy 4 milliárdért, de hosszú távon Bukarest céljai is nagyratörőek.
Oroszország a kezdetektől fogva – mióta döntés született a romániai rakétavédelmi bázis telepítéséről – hevesen tiltakozik, s hiába a nyugtató szavak, miszerint a deveselui központ nem Oroszország ellen irányul, hanem az iráni nukleáris fenyegetettség kivédését szolgálja, Moszkva másképpen gondolja. A Patriotok térségbe érkezése kapcsán azonban már senki sem próbálja leplezni a Krím bekebelezése és a kelet-ukrajnai orosz agresszió óta, hogy a NATO keleti szárnyának erősítését, csapatok telepítését az orosz határ közelébe, illetve a légvédelmi rendszerek iránti kereslet növekedését igenis az orosz fenyegetettség indokolja. Nyilván Moszkva „ellenintézkedéseket” tett és továbbiakat ígér, ami tovább mélyíti a hidegháborús hangulatot. Nemrég jelezték, hogy Oroszország a határai közelében megjelenő NATO keleti szárnyának ellensúlyozására olyan interkontinentális ballisztikus rakétát fejlesztett ki, amely 16 nukleáris töltetet képes szállítani.
Meglehet, hogy mindez csak civil szemmel nézve ijesztő, hiszen szakértők és az ezeket a katonai beszerzéseket jóváhagyó politikum biztonságunk növelését hangsúlyozza. Kétségtelen azonban, hogy csillagászati összegeket fordítanak haditechnikára. Varsó a legújabb fejlesztésű Patriot rendszert (PAC-3) vásárolja, amely 16 M903 indítóállomást, 4 AN/MPQ-65 radart, és 4 ellenőrző állomást tartalmaz, illetve szoftvereket és kapcsolódó berendezéseket is beszerez. Egyes nyilatkozatok szerint nem elképzelhetetlen, hogy a végösszeg magasabb lesz a tervezett 10,5 milliárdnál.
„Elit klubnak” minősül a Patriotokkal is rendelkező országok csoportja. A most nyélbe ütött szerződésekkel immár 14 ország és Tajvan arzenáljában találhatók meg a világ leghatékonyabbjainak tartott védelmi rendszerek: az Egyesült Államok, Németország, Görögország, Hollandia, Spanyolország, Izrael, Kuvait, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok, Törökország, Japán és Dél-Korea után Lengyelország és Románia is felkerült a listára.
Bukarest a NATO által megjelölt 2024-es határidő előtt, az idei évtől GDP-je két százalékát – több mint 3 milliárd eurót – fordítja védelmi kiadásokra, ennek 38 százalékát pedig a hadsereg felszerelésének korszerűsítésére. A héten a bukaresti parlament is ellenvetés nélkül szavazta meg a Patriotok beszerzéséről szóló törvényt. Összességében hét darabról van szó, az első ütegek 2019 második felében érkeznek, a rendszer 2020-ra lesz üzemképes. Tervezett ára 3,4 milliárd dollár. Ez azonban csak egy része a román hadifejlesztéseknek. Bukarest előrehaladott tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal további három, egyenként 12 harci gépből álló F-16-os repülőraj megvásárlásáról – jelentette be szeptember 27-én az amerikai látogatásáról hazatért Mihai Fifor védelmi miniszter. Románia az idén már 12 használt és felújított F-16-ost vásárolt Portugáliától. Ugyanakkor Románia folytatni szeretné a Sólyom harci repülők gyártását Craiován, amelyek a majdani F-16-os pilóták gyakorló gépei lesznek.
A román hadsereg nyolc, egyenként a 100 millió eurót meghaladó beruházási programot indít. A román legfelsőbb védelmi tanács augusztus elején hagyta jóvá a hadsereg felszerelésének tízéves fejlesztési tervét, ami alapján Románia 9,8 milliárd euró értékben vásárol fegyvereket és katonai eszközöket.
Ugyanakkor mindkét országban komoly fejlesztéseket igényelne a közlekedési infrastruktúra. Romániában a 2004-ben megkezdett erdélyi autópályából mindmáig 55 km épült meg.