Nyaranta, a Duna egyre gyakoribb tartósan alacsony vízállása idején a meglévő négy reaktorblokk teljesítményét is rendszeresen csökkenteni kell, ezért is jutottak az előkészítést célzó Teller-Lévai projekt vizsgálatai egyöntetűen arra a következtetésre: a bővítés, valamint a régi és új blokkok együttes működtetése esetén a hűtést nem a Duna vizével, hanem úgynevezett hűtőtornyokkal kell megoldani. Az Orbán-kormány azonban a szakmai javaslatok ellenére elvetette azt a 400-500 milliárdba kerülő megoldást, és friss vizes hűtést akar, úgy, hogy kibővíti a Duna vizét az erőműbe szállító csatornát. Ez a megoldás azonban súlyos problémákat vet fel, még a környezeti hatástanulmány szerint is gondok lesznek a hűtéssel. A tanulmány – amelynek elemzését Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője kérésére készítette el egy szakértő cég – rendre olyan dunai vízhozamokkal számol, amelyeknél az elmúlt évek bármelyikében lényegesen alacsonyabbak is kialakultak. És még így is rögzíti a tanulmány, hogy szükség lenne egy alternatív hűtésre, kiegészítő megoldásra a régi és az új blokkok együttes működésekor alacsony vízállás idején. Ilyen póthűtéssel azonban a beruházási terv nem számol.
A kormány szerint úgy kezelik majd a helyzetet, hogy amikor alacsony a vízállás, akkor visszafogják a blokkok teljesítményét – csakhogy ebben az esetben köddé válik az a példátlanul magas, éves átlagban 90 százalék fölötti kihasználtsági mutató, amire a megtérülési számításokat építették. Vagyis abból lehet majd választani, hogy az erőmű visszaterhelt állapotba, veszteségesen üzemel, vagy pedig megszegi a környezetvédelmi és a biztonsági előírásokat.
Van azonban egy másik, rövid távú kihívás is, amelyre szintén Jávor hívta föl a figyelmet: az új blokkok hűtővízellátását célzó csatornabővítést az engedélyezési tervek alapján Paks I. négy reaktorának működtetése közben, a reaktorok leállítása nélkül kívánják elvégezni. Azaz a nyaranta így is kifeszített hűtővízellátást tovább nehezítenék a hűtővízcsatorna medrében zajló építkezéssel. Az EP-képviselő adatkérést nyújtott be az atomerőműhöz illetve a Paks 2 projektcéghez, hogy megtudja, van-e szerződése a külön cégnek számító Paks 2-nek a Paks 1-hez tartozó hűtővízcsatorna használatára, milyen tervekkel rendelkeznek a tervezett új blokkok hűtővíz-ellátásának üzem közbeni kiépítésére, és milyen technológiai garanciák biztosítják, hogy a munkálatok ideje alatt nem lesznek hűtési problémák Paks 1 blokkjainál. A politikus a konkrét kérdésekre egyetlen érdemi válasz sem érkezett. A Paks 2 Zrt. által küldött válaszlevél szerint a „rendelkezésre álló szakértői kompetencia, továbbá az engedélyezési folyamatok miatti hatósági kontroll” jelenti a garanciát, a megállapodásokat pedig „a felek a szükséges időben megkötik” (vagyis még nem kötötték meg).
A Paksi Atomerőmű Zrt. azt írta: nincs írásbeli megállapodás a két fél között, de „kellő időben” készek annak megkötésére. A technológiára vonatkozó kérdésre az a válasz érkezett: „egyelőre a koncepcionális szintű tervek állnak rendelkezésre”, „a két társaság szakemberei folyamatosan egyeztetnek”. Hogy az építés közbeni esetleges balesetek nyomán fellépő, a hűtővízellátás szünetelését eredményező helyzetek kezelésére milyen tervekkel rendelkeznek, arról semmilyen konkrétumot sem nyilatkoztak.
Jávor Benedek lapunknak úgy foglalta össze a kapott válaszokat: a két atomcég illetékeseinek fogalmuk sincs, hogyan fogják a politikai döntéssel rájuk oktrojált helyzetet kezelni, és egyelőre nem is akarnak vele foglalkozni.