Döntött a német alkotmánybíróság, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a születési bizonyítványokban bejegyezhető legyen egy olyan nem, amely sem nem nő, sem nem férfi. Ezzel Németország lett az első európai állam, ahol a szülők harmadik neműként határozhatják meg interszexuális gyermeküket. Az ügy annak kapcsán került napirendre, hogy egy nőről a kromoszómateszt megállapította, egyik nemhez sem tartozik. Az aktivisták szerint, „kis forradalom” történt. A Karlsruhében működő alkotmánybíróság 2018 végéig adott határidőt a kormánynak egy olyan törvény életbeléptetésére, amely meghatározza azt a kategóriát, amely sem nem nő, sem nem férfi nemet jelöli. A jelenlegi szabályozások diszkriminatívak voltak az interszexuálisokkal szemben. A kategória elnevezése „köztes” vagy „vegyes” lenne. A kormányszóvivő azt mondta, eleget tesznek a határozatnak.
A interszexuális, azaz köztes nemű emberek férfi és női nemi vonásokkal egyaránt rendelkeznek, az ENSZ szerint a világ lakosságának 1,7 százalékát teszik ki. Ausztráliában, Indiában, Új-Zélandon, Nepálban és az Egyesült Államokban jegyezhetők már be harmadik neműként gyermekek. Dániában, Máltán, Írországban és Norvégiában a felnőtt emberek orvosi vizsgálat nélkül vallhatják magukat bármelyik nemhez tartozónak.
A német intézkedés nem példa nélküli, ám Európában mindenképp előremutató - mondta lapunknak Dombos Tamás. A Háttér Társaság Jogi programjának munkatársa szerint a német jogalkotás eddig is proaktív volt e tekintetben, azt például már 2013-ban sikerült elérni, hogy az interszexuális gyerekek anyakönyvi kivonatában üresen hagyják a nemre vonatkozó mezőt. Hozzátette: noha az alapvető jogok biztosának hivatala néhány éve konferenciát is rendezett a témában, az interszexuális emberek jogi helyzetében nem valószínű, hogy gyors változások lesznek Magyarországon.
