A szocialista idők iparvárosai közül kevésnek sikerült visszakapaszkodnia Magyarország gazdasági térképére az új évezredben, de Ajka megtette ezt. A '90-es években összeomlott alumíniumgyártáshoz és -bányászathoz köthető húszezer munkahelyből tízezer megszűnt, de mára ötezret sikerült visszahozni a süllyesztőből a 30 ezres kisvárost 2002 óta vezető Schwartz Béla és csapata ötleteivel. A szocialista önkormányzat 300 ezer forintos vissza nem térítendő támogatást adott azoknak a cégeknek, amelyek vállalták, hogy megnövelik az előző év december 31-i létszámukat és meg is tartják 3 évig a dolgozókat. Amikor 2002-ben átvették a hivatalt, 18 százalékos volt a munkanélküliség Ajkán, ma pedig 2 százalékos. A lépés jó befektetői hangulatot teremtett, sorra jöttek a német, osztrák cégek.
A város költségvetéséhez 3,2 milliárd forinttal járulnak hozzá a helyi vállalkozások, amelyek a magyar GDP egy százalékát, 300 milliárd forint feletti termelési értéket állítanak elő. Az üzemek évi társasági adója egymilliárd forint, ennek 70 százalékát fordíthatják itt is látványsportok fejlesztésére. Gyerek vízilabdacsapatuk révén így újították fel a fedett uszodát egymilliárdból, most kezdik a másfél milliárdos jégcsarnok építését, pedig 3 éve még korcsolyázni is csak a csónakázó tavuk befagyott jegén lehetett. Akkor összeállítottak 8 éves gyerekekből egy hokicsapatot, s az Ajkai Óriások az első meccsen 46:0 arányban kaptak ki a zalaegerszegi gyerekektől, idén már megverték őket, az új csarnokban pedig felnőtt meccseket is lehet majd játszani. A kérdésre, hogy hol marad a kormányfő kedvenc sportja a palettáról, már elneveti magát a polgármester: „400 milliót azért kaptunk mi is stadionfejlesztési támogatásként".
Miközben kijelenti, hogy a sportberuházások sorrendje nem egyfajta dacos válasz a Fidesz-kormány baloldali városokat megkülönböztető támogatási politikájára, azért a központi döntéshozók logikátlan túlkapásainak elutasítását jelzi az is, hogy a településen ma is van Úttörő és Ságvári utca, az utolsó előtti tanácselnökről pedig nemrég neveztek el egy parkot.
Nem először tapasztalták meg a kormánypárti önkormányzati képviselők, hogy Schwartz Bélában ugyanolyan harcosra találtak, amilyenhez pártjuk első embere szoktatta őket. A tárgyalásokon töltött időt sem tekinti elveszettnek. Tavaly 190 millió forintos adó megfizetését harcolta ki a bíróságon a Bakonyi Erőműtől, de sok jó ötlet is a tárgyalótermekben született – üzeni fricskaként az őt folyton feljelentő fideszeseknek. Ellenzéke 23 pert indított ellene, de mindössze egyszer kapott pénzbüntetést. Hisz benne, hogy példája erőt ad másoknak is, hogy ne féljenek.
A szocialista panelvárosban 7200 többszintes panellakás van, ebből több mint 6 ezret már felújítottak. A „Házunk tája” programban a pénz 50 százalékát az önkormányzat adja, azt is vállalva, hogy ha elkészül a felújítás, rendbe teszik a környék parkjait, tereit, járdáit. Amikor minden rendezett, a körzet képviselője ünnepségre hívja a lakókat. „Ajkán minden csütörtökön átadunk valamit, ha esik, ha fúj” - hangzik a magabiztos kijelentés.
- Az út, a járda, a belvízelvezetés, a köztisztaság és a közlekedés érdekli az embereket, s ha ezek rendben vannak, akkor jön csak a közintézmények állapota – értékeli az elvárásokat Schwartz Béla. A kormányzati ellenszélben idén 3,5 milliárd forintra pályáztak, ennek 10 százalékát kapták meg, így elmarad a gimnázium, két iskola és 3 óvoda felújítása, csak három kis projekt valósulhat meg. Közben romlik az államosított kórház, a központosított iskolák állapota, ami maga után vonja a szakmai munka csökkenését is ezekben az intézményekben – vonja meg a szomorú mérleget a polgármester.
A megyei kormányhivatal részéről is határozottan érezzük az ellenszenvet – folytatja a nehézségek felsorolását. Sokszor vonatták vissza a rendeleteiket és határozataikat, a helyi fideszesek „hergelésére” a kormányhivatal meg akarta semmisíteni a város vezetésének béreit rögzítő határozatot is. A hatóságok sem kímélik Ajkát. A polgármester szerint a városközponttól egy kilométernyire lévő Bakonyi Erőmű több mint két éve ontja a pernyét fideszes hatósági jóváhagyással, mert a járási szintre szorított környezetvédelmi hatóság enyhített a korábbi szigorú feltételeken. Tiltakozásukat a hatóságok lesöpörték, az ügyet már uniós szinten vizsgálják. Közben az erőművet megvette a francia gyökerű Veolia, a szerződést aláírták, csak a versenyhivatali és energiahivatali engedélyre várnak. Differenciált telekadó segítségével eddig is próbálta elérni a város, hogy a vörösiszap-katasztrófát is okozó zagytározók újrahasznosítását kezdjék meg a környező vállalatok, ezt a gyakorlatot a Kúria is üdvözölte, a tervről nem mondanak le.
A feladatokat sorolva a polgármester kiemeli, hogy a lakóházak után a középületek felújítása következik, amihez 25 százalékos vissza nem térítendő összeggel járul hozzá az önkormányzat. Megújulhat a posta, a régi szálloda, a vásárcsarnok és a vasútállomás, új helyre költözhet így a piac. Amikor pedig a személyes folytatásról faggatom, határozott a válasz: „amíg élek, indulok a polgármesterségért”. A folytatásban két nagy útrendszert és mellé a kerékpárutat akarják megcsinálni, a padrogi városrész teljes átépítését tervezik, és az Ajkát Nyugatról elkerülő utat is szeretnék megépíteni, amivel mentesülne a városközpont a hatalmas teherforgalomtól. A baj csak az, ehhez is szükség lenne állami forrásra.
Ajkát 9 településből rakták össze, ezért városrészenként irányítjuk, mindenhol van közösségi tér és egyesület, amelyik segít az egy körzetben lakók összekovácsolásában – sorolja Schwartz Béla az emberi kapcsolatok fejlesztésének módszereit.
Először minden újszülöttnek fát ültettek, ma egy oklevél mellé 50 ezer forint jár.
Amikor a város megalapításának 800. évfordulójára meghirdetett versenyt egy fideszes városrész nyerte, nagy volt a meglepetés, a kormánypárti politikusok nehezen hiszik el, hogy mi nem a nekik megszokott kiszorítósdit játsszuk – sugallja, hogy készek az együttműködésre a helyi ellenzékkel. A folytatás 2018-2019-ben lesz az összevont város 60. évfordulóján, amikor két éves versenysorozatot szerveznek, hogy mozgásban tartsák az ajkaiakat Itt nincs baj a demográfiai mutatókkal sem.
A mélyponton 160 gyerek született, ma 250 jön világra egy évben. 2010-ig minden kisgyereknek ültettek egy facsemetét, most az előző évben született babák városi diplomát kapnak, a kisgyerek pracliját rányomják a lapra, amellyel városi polgárrá fogadják őket 50 ezer forint kíséretében. Ezek a gesztusok is jelzik, hogy szerintünk Ajka a jövő városa – zárja a beszélgetést az MSZP politikusa.