Az még csak érthető, ha egy hatalomra törő politikai erőnek határozott képe van önmagáról, és a választók többségének támogatását elnyerve a saját, határozott képére akarja formálni az országot. Az viszont egy liberális demokráciában teljesen értelmetlen, ha egy éppen kormányzó párt akarja megmondani, milyennek kell lennie az ő leváltására szerveződő ellenzéknek.
A Fidesz még eddig sem jutott el, hiszen prominensei sokszor elmondták ugyan, hogy a baloldal nem XXI. századi, de azt soha nem hallhattuk tőle, milyen is volna az a XXI. századi ellenzék, amelyet méltónak találna, hogy átvegye tőle az ország irányítását. Ilyen ellenzék ugyanis egy illiberális államban nem létezhet, az egypárt addig juthat, ameddig a hajdani kommunista egypárt, hogy önmaga ellenzéke akar lenni.
A Fidesznek teher mindenféle ellenzék, a párt minden mozdulatát így kellene szemlélni. Azt is, hogy hétfőn az igazságügyi bizottságon sem ment át a választójogi törvény nyolc (nem csak parlamenti) ellenzéki párt által javasolt módosítása, amely arányos és igazságos rendszert akart létrehozni. A kormány nem is értette, hogyan lehetne ezt a méltánytalanságot megtenni fél évvel a választások előtt. Aztán másnap – az ellenzék támogatásával és tartózkodásával, két ellenszavazattal, a szocialista módosítást is támogatva - simán átvitte a Házon a pártfinanszírozás szigorítását, a kamupártok ellehetetlenítését.
Az ellenzék nem tudta, sírjon vagy nevessen, hiszen az egész választójogi rendszer antidemokratikus, ezért azt nem módosítgatni kellene, hanem eltörölni, arányos, kétfordulós rendszerrel felváltani. „Ezért nem szavazhattunk igennel. De nem szavazhattunk nemmel sem, mert a benyújtott konkrét javaslat valós problémát oldhat meg” – magyarázta tartózkodását a Demokratikus Koalíció, ami tökéletesen leírja azt a csapdát, amiben a teljes ellenzék vergődik: vagy elsurrog az orbáni "parlamentarizmus" részleteiben, amivel ha akarja, ha nem, legitimálja a rendszert, vagy felmondja a „láthatatlan szerződés” kényszerét. Kilép a Házból - és éhen hal. Az éltető állami oxigént ugyanis a kormánypárt adagolja, így aztán jól gondolják, akik sunyiságot sejtenek a Fidesz kamupárt-ellenes fellépése mögött (is).
Az Országos Bírósági Hivatal keddi adatai szerint 222 bejegyzett párt van ma az országban, 177 áll bejegyzés alatt, és igaza lehet Tóth Zoltán választási szakértőnek: a szigorítással aligha változott bármi is. 2014-ben a kamupártok indulása a Fidesz érdekeit szolgálta, mert szétdarabolta az ellenzéki tábort. A Fidesz szelektíven, fű alatt a jövőben is pénzelhet néhány névtelen megosztó alakulatot, hogy adott körzetben elolvassza az ellenzék közös jelöltjének esélyeit. Abból indulhat ki, milyen összetételű „szabad parlament”, milyen mértékű és szerkezetű ellenzéki részvétel lenne optimális neki, a hatalmon maradó pártnak. Teheti, amit tesz: a Közös Ország Mozgalom választójogi törvény elleni polgári engedetlenségét egyelőre homály fedi. A lakosság 70 százaléka pedig még csak gondolatban elégedetlen a kormányzással, bár igaz, a tett előszobája a gondolat.
