Országgyűlés;szórványmagyarság;

- Megbecsülni is nehéz a szórványmagyarság létszámát

A Magyar szórvány napjáról emlékeztek meg a képviselők az Országgyűlés szerdai ülésén. A parlament megtárgyalta azt az országgyűlési határozati javaslatot, amely két nógrádi településnek, Somoskőnek és Somoskőújfalunak a hazatért falu címet adományozza. 

Az elnöklő Hiller István megemlékezett a Magyar szórvány napjáról, felidézve, hogy az Országgyűlés 2015-ben nyilvánította november 15-ét, Betlen Gábor erdélyi fejedelem születésének napját emléknappá.

Azt mondta: a szórványmagyarság létszámát megbecsülni is a nehéz, a folyamatosan idegen nyelvi közegben élő magyarok száma 200 ezer és 1 millió fő közé tehető a Kárpát-medencében, és a szórványosodás növekvő tendenciát mutat. A szórványközösségekben élők számára hiányzik támpontot nyújtó egységes kultúra megtapasztalásának élménye, ismeretlen az anyanyelvhasználat természetes közege, így gyakori az elszigetelődés jelensége, és az anyagi ellehetetlenülés veszélye is a hatványozottan jellemző - hangsúlyozta.

Kiemelte: a magyar szórvány napjának célja, hogy felhívja a figyelmet a többségi nemzettől távol, elzártan élő magyarokra és magyarságuk megőrzésének nehézségeire. November 15-e annak a szimbóluma, hogy a peremvidéken és elszórtan élő magyarok elszigeteltségük ellenére sincsenek egyedül - tette hozzá.

Fidesz: emlékezzünk meg Somoskő és Somoskőújfalu Magyarországhoz való visszacsatolásáról!

A fideszes Balla Mihály azt mondta: Becsó Zsolttal közösen jegyzett határozati javaslata Somoskő és Somoskőújfalu 1924-es Magyarországhoz való visszacsatolására emlékezik, és a két Nógrád megyei településnek a Hazatért falu (Pagi ad Patriam reversi) címet adományozza.

Mint mondta, a trianoni békediktátum a tényleges etnikai viszonyokat, az önrendelkezési jogot, az anyaországnál maradt települések gazdaságföldrajzi és konkrét gazdasági érdekeit teljesen figyelmen kívül hagyva Somoskőt és Somoskőújfalut - sok száz társukkal együtt - Csehszlovákiának ítélte. Azonban Csehszlovákia mindössze négy évig tudta magáénak a két települést, ugyanis a Népszövetség 1923-as döntése értelmében 1924. február 15-én a két falu ismét Magyarország része lett - tette hozzá.

Felidézte: a döntésben nagy szerepet játszott Krepuska Géza, a településen birtokokkal rendelkező fül-orr-gégész professzor, aki a magyar-csehszlovák határrendező bizottság egyik angolt tisztjét megoperálta és kikezelte betegségéből, majd rábeszélte, hogy az Antant-bizottság tagjai szálljanak ki a két településre. Végül az angol tiszt közbenjárására egy hosszú jogi procedúra eredményeképpen, Somoskő és Somoskőújfalu visszakerült Magyarországhoz, Somoskő vára azonban továbbra is a csehszlovák (jelenleg szlovák) oldalon maradt - mondta.

Kormány: a magyar közösségek határon innen és túl megmaradtak

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a trianoni békediktátumra utalva úgy fogalmazott, "olyan évfordulóhoz közeledünk, ami joggal nevezhető nemzetünk legnagyobb megpróbáltatásának". Szerinte közel egy évszázad távlatából kijelenthető, a magyar közösségek határon innen és túl megmaradtak, megtartották közösségeiket, nyelvüket, kultúrájukat és a magyar nemzethez tartozás biztos tudatát.

Az államtitkár közölte, a határokkal elválasztott magyar nemzet tagjainak egyéni és közösségi vállalásai azok, amelyek nem hagyják a nemzet egységét megbontani. Ilyen "őrállói" voltak a nemzet ügyének, Krepuska Géza, Lipthay B. Jenő és Auer Pál - mutatott rá, hozzátéve: a három férfi felismerte felelősségét a közössége jövőjének alakításában.

Ezért fontos az a szimbolikus lépés - folytatta - , hogy az Országgyűlés az ő állhatatosságukról, fáradhatatlan küzdelmükről megemlékezve az 1924-ben Magyarországhoz visszatért Somoskő és Somoskőújfalu településnek a hazatért falu címet adományozza.

Fidesz: a sopronihoz hasonló a két nógrádi település "hazatérése"

Petneházy Attila (Fidesz) is beszélt arról, hogy 1920. június 4-e után a határon túl rekedt magyar közösségek igyekeztek élni önrendelkezési jogukkal: 1921-ben a soproniak kiharcolták azt, hogy az anyaországhoz tartozhassanak. Hasonló sikerként értékelendő Somoskő és Somoskőújfalu "hazatérése" is - tette hozzá.

Közölte, ha hisznek a nemzeti összetartozás erejében, akkor kötelességük elfogadni a határozati javaslatot, amely emléket kíván állítani a hazatért falvaknak. Elmondta, a területi igény érvényesítésére ma már békés úton sincs lehetőség, de arra igen, hogy az érintett államok területi vagy etnikai problémáikat államközi megállapodásokkal rendezzék. A visegrádi országokon belül Magyarország és Szlovákia együttműködése is példaértékű - hangoztatta.

Jobbik: elegánsabb lett volna, ha ötpárti javaslatot nyújtanak be

Ander Balázs (Jobbik) jelezte, hogy támogatni fogják a határozati javaslatot, de úgy látta, hogy elegánsabb lett volna, ha az ötpárti javaslatként vagy a nemzeti összetartozás bizottság előterjesztéseként kerül a Ház elé.

Megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy a javaslat általános indoklásában a jó magyar-szlovák viszonyra hivatkoznak. Teljesen szükségtelen "a Stockholm-szindrómás" hozzáállás Szlovákiához - közölte, hozzátéve, a migráció kapcsán való együttműködést ne keverjük össze azzal, hogy Szlovákia hogyan bánik a területén élő magyar nemzetiséggel, majd konkrét ügyeket sorolt.

Szóvá tette azt is, hogy nem tisztelegnek azok előtt a hősök előtt, akik hasonló módon harcoltak azért, hogy Magyarország területet nyerjen vissza, példaként a Rongyos Gárda tagjait említette.

Fidesz: csak az erős adhat békét

Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint erővel és hatalommal szemben nem az erőszak, hanem a jog, a tisztesség és a kölcsönös megbékélés hozhat olyan megoldást, amely Közép-Európában minden népnek hosszú távon is otthont és biztonságot adhat.
Magyarországnak arra kell törekednie - "most, amikor kimondhatjuk, erősebbek vagyunk, mint valaha" - , hogy erőt és súlyát a megbékélésre használja fel. "Csak az erős adhat békét, a gyenge csak követel" - fogalmazott.

Turi-Kovács Béla azt mondta, a békés és az egymás iránt toleráns politika hozhatja meg Magyarországnak azt, hogy a határokon kívül élő magyarok éppúgy magyaroknak érezhessék magukat, mint a határokon belül élők. Az egy nemzet a közös történelemtudatban, a közös akaratban és "ne vegyék rossz néven most képviselőtársaim" a közös Európa-tudatban is gyökerezik - mondta. Hozzátette: folytatni kell a nemzetegyesítő politikát, amihez meg kell nyerni a szomszédos népek támogatását, csak így lehet békés Közép-Európa.

MSZP: ez egy pártokon felett álló kérdés

Heringes Anita (MSZP) aprócska szépségtapasznak nevezte a két nógrádi település visszatérését Magyarországhoz, amely az ország utolsó máig érvényben lévő területi növekedése. Szerinte a két település visszatéréséhez "mesébe illő módon" egy műtét vezetett. Felidézte azt is, hogy a hágai bíróság előtt az egyik érv az volt, hogy az ezen a területen kitermelt bazalt az egyetlen alkalmas bazalt Budapest utcáinak kövezésére. Úgy fogalmazott, ez pártokon felül álló kérdés, amit mindenkinek tiszta szívvel kell támogatnia.

Frakciótársa, Józsa István történelmi párhuzamot látott a trianoni tárgyalódelegáció és a mostani magyar kormány magatartása között. Szerinte az akkori magyar külpolitika rendkívül elhibázott hozzáállása miatt a Trianonban elfogadott határok a hivatalnokok által összeállított legeslegrosszabb megoldást jelentik. Hozzátette: elhibázott most a magyar vezetés Európa-politikája, a kampány, amit az EU ellen folytatnak, nem javítja az ország pozícióit.

A Fidesz telefonos tájékoztató kampányt indít a nemzeti konzultációról - jelentette be a párt kommunikációs igazgatója.