Az ellenzéki politikus azt tudakolta, hogy az Orbán-kabinet véglegesen és visszavonhatatlanul elkötelezte-e magát a beruházás mellett. Süli János egy "nem” helyett a bővítésre utaló hazai dokumentumokat, a Parlament korábbi előkészítési döntéseit, a konkrét megvalósításra vonatkozó állam- és cégközi szerződéseket, illetve a jövőben várt hatósági engedélyeket sorolta, hangsúlyozva a folyamat „komplexitását" és szigorúságát. A nagyfokú komolyság és precizitás látszata ellenére az alapkérdés megválaszolása elmaradt. (Korábbi értesüléseink szerint a bővítésre vonatkozó, puccsszerű Orbán-Putyin-paktum 2014-es aláírása előtt a nemzeti fejlesztési tárca készített végleges elköteleződésre vonatkozó előterjesztést, ám abból sose született kormányhatározat.) Tóth Bertalan szerint a beruházásra vonatkozó engedélyében az EU is felhívta a figyelmet a végleges elköteleződés hiányára. Ez pedig alapul szolgálhat arra, hogy Magyarország felmondja az Orbán-Putyin-paktumot és a lakosság népszavazáson döntsön a kérdésről – vélekedett.