Magyarország elsősorban a kiberhadviselés és a stratégiai kommunikáció terén lát lehetőséget arra, hogy hozzájáruljon az Európai Unió formálódó védelmi együttműködéséhez – fejtette ki Brüsszelben Szijjártó Péter, az EU-tagországok külügy- és védelmi minisztereinek találkozóján, amelyen részt vett Simicskó István, a védelmi tárca vezetője is. A külügyminiszter azt sem zárta ki, hogy az ország a jövőben jelentősebb szerepet vállaljon az EU krízishelyzetekre reagáló és válságkezelő misszióiban.
Az EU székhelyén hétfőn 23 tagállam írta alá azt a szándéknyilatkozatot, amelyben vállalják, hogy közösen fejlesztik a védelmi képességeiket, együtt vágnak bele katonai célú kutatási projektekbe és eszközök beszerzésébe, valamint fokozzák fegyveres erejük készenlétét. A védelmi unió csírájának számító együttműködésből egyelőre Dánia, az Egyesült Királyság, Írország, Málta és Portugália maradnak ki.
A részes tagállamok képviselői várhatóan decemberben hoznak hivatalos határozatot védelmük intézményesített koordinációjáról.
Az uniós országok szorosabb védelmi együttműködésének ötletét Franciaország és Németország vetette fel a Brexitről szóló tavaly júniusi brit népszavazás után. A javaslat lendületet kapott attól is, hogy az új amerikai elnök jelentősebb katonai szerepvállalást sürgetett az európai szövetségesektől.
Az együttműködésben részt vevő kormányoknak a jövő hónap végéig kell nyilatkozniuk, hogy pontosan hogyan és mennyi pénzzel járulnak hozzá a célok teljesítéséhez. Ekkorra kell kiderülnie annak is, hogy melyek lesznek az első együttes fejlesztések. Az Európai Bizottság a 2019-ig tartó közös költségvetésből 5 milliárd eurót szánna az együttműködésre, de a tervek szerint ezt jóval meg kell haladnia a tagországok felajánlásának. Szijjártó Péter egyelőre nem tudta megbecsülni a magyar hozzájárulás mértékét, csak annyit jegyzett meg, hogy a pénzből nem a NATO eszközeit és erőforrásait kell lemásolni. Magyar vélemény szerint az együttműködésnek kedvező hatása lehet az európai és azon belül is a magyar védelmi iparra, amelynek fejlesztése egyébként is fontos eleme a kormány újraiparosítási szándékának – közölte a külügyminiszter.
