„A nyelvi sokféleséget kellene ünnepelni, ha már szeretnénk, igaz, a hazai kisebbségi nyelveket inkább védeni kellene, mint ünnepelni lehetne”. Egyebek között erről beszél lapunknak Kálmán László nyelvész, a nyelvtudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs, egyetemi docens, amikor a magyar nyelv napjáról kérdeztük.
November 13-át hat éve nyilvánította az Országgyűlés a magyar nyelv napjává. A cél az volt, hogy ráirányítsa a közfigyelmet a magyar nép szellemi-kulturális öröksége és nemzeti identitása alapját jelentő magyar nyelvre. A dátum apropóját az adta, hogy 1844-ben ezen a napon fogadták el a a magyar nyelv és nemzetiségről szóló törvényt, amely államnyelvvé tette a magyart. E jogszabály többek között kimondta: „1. § Az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki. 2. § A törvénycikkek valamint már a jelen országgyűlésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg: úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak.”
Kálmán László úgy véli, az Országgyűlés 2011-es döntésének szimbolikus a jelentősége, hiszen a magyar nyelv hivatalos államnyelvvé tétele igazságtalan volt. Emlékeztetett rá, hogy "a XIX. század közepén nagyon sokan nem tudtak magyarul ebben az országban, a törvény pedig hátrányos helyzetbe hozta az országban élő nemzetiségeket. Azt nem tudom, hogy szükséges- e egyáltalán ünnepelni a magyar nyelvet, de ha igen, semmiképpen sem ilyen évfordulón. Ez is a nacionalista gondolkodás egyik megnyilvánulása” - mondta a nyelvész, aki azonban nem félti a magyar nyelvet. „Bár a határainkon túl egyre kevésbé használják a magyart, mégis létezik magyar nyelvű oktatás, média és kultúra, azaz ez a több mint tízmilliós nyelv nincs veszélyben” - válaszolta arra a kérdésre, hogy száz vagy kétszáz év múlva lesz-e még mit ünnepelni a magyar nyelvvel kapcsolatban. Ugyanakkor a valós kockázatokra is utalt. „Ellentétben a hazai kisebbségi nyelvekkel, köztük a romani vagy beás cigány nyelvvel, amelyek határainkon belül a kihalás szélén állnak. Ezeket az UNESCO csak azért nem nyilvánítja veszélyeztetetté, mert a szervezet csak határoktól függetlenül hajlandó ilyen döntésre".
A nyelvtudomány kandidátusa végül felidézte, hogy nem tud olyan országról, ahol ünneplik a hivatalos államnyelvet. "Az országok többsége többnyelvű, és azon, hogy Magyarország egyre inkább egynyelvűvé válik, igazán nincs mit ünnepelni" - fogalmazta meg a kitüntetett napról alkotott karakteres véleményét Kálmán László.
