Fontos-e az Oscar-díj? Ez az igazi eldöntendő kérdés. Hiszen Enyedi Ildikó művének pályafutása eleve úgy indult, hogy megnyerte az egyik legjelentősebb európai fesztivál, a Berlinale fődíját, a patinás Arany Medvét. A film azóta is járja a világ fesztiváljait, eladták moziforgalmazásra számos országba, a világ többi részén pedig a Netflix streaming-szolgáltató könyvtárában lesz elérhető jövő év februárjától.
Fotó: Tóth Gergő
Olyan sok emberhez juthat el tehát, amennyiről még az alkotók sem mertek álmodni. A díjak – azok közül pedig a leginkább közismert Oscar – abban tudnak segíteni, hogy az emberek érezzék: meg kell nézniük a Testről és lélekről című magyar filmet. Szóval, ismeretterjesztési szempontok szerint (vannak, akik ezt marketingnek becézik) csak fontos volna az arany szobrocska megszerzése. És akkor a magyar polgár is jól érezné magát, mivel zsinórban harmadszor nyerné el magyar alkotás az Oscart. (Tavaly a Saul fia, idén a Mindenki című kisfilm kapta meg az elismerést.)
Jelentjük, az öreg kontinensen minden a legnagyobb rendben. Nemrég jelentették be az Európai Filmdíjak (EFA) nevezéseit, itt négy kategóriában is érintett a Testről és lélekről: a legjobb film, a legjobb rendező, a legjobb forgatókönyvíró és a legjobb színésznő kategóriákban jelölték elismerésre. Nem mellékesen: magyar egész estés fikciós mű sosem nyert még a legjobb film kategóriában az épp harmincéves díj történetében. Ennek nem feltétlenül az az oka, hogy a magyar filmek nem lettek volna legalább olyan jók, mint sokszor elismert spanyol, francia, olasz vagy angol konkurenseik. Csakhogy a díjakat odaítélő, mintegy háromezerkétszáz taggal rendelkező Európai Filmakadémia többnyire nemzeti alapon voksol. Filmes körökben azon szokás viccelődni, hogy ez alól kivételt képeznek a németek, akik becsületesen a legjobb filmre szavaznak – így a Berlinálét megnyerő Testről és lélekről most valós nyerési esélyekkel bír.
Noha az Európai Filmdíj elnyerése filmtörténeti esemény is lenne, nem ér fel rangban az Oscarhoz. Két évvel ezelőtt például a Saul fia stábja úgy döntött, nem is indul az Európai Filmdíjakért, annyira a tengerentúli elismerésre koncentrált. Épp ezért furcsa, hogy most még nyitott kérdés: mi történik az Enyedi-filmmel az Oscar-versenyben. Ugyan Magyarország már szeptember elején megnevezte, hogy a Testről és lélekrőlt nevezi a legjobb idegennyelvű film kategóriájában, az amerikai forgalmazó, a Netflix csak novemberben jelentette be a „szerzeményét” – miközben a vetélytársak már a szeptemberi torontói fesztivál óta kampányolnak.
Persze a Netflix elképzeléseit és terveit nem ismerjük – még tippjeink sem lehetnek –, hiszen nagyon fiatal, ám tetemes anyagi keretekkel rendelkező iparági szereplővel van dolgunk. Amúgy a legjobb idegennyelvű film kategóriában általában a Sony Pictures Classic (ők gondozták a Saul fiát), az A24 és a Fox Searchlight művei szoktak összecsapni.
Mivel a sikereinkre rendszerint büszke Magyar Nemzeti Filmalap konkrét összegekkel támogatja a magyar filmek nemzetközi jelenlétét és kampányait, megkerestük az intézményt, hogy a Testről és lélekről esetében milyen szerepet szánnak maguknak az Oscar-promócióban, de lapzártánkig nem kaptunk választ a kérdéseinkre. A honlapon közzétett döntések alapján azonban úgy tűnik: még senki sem pályázott ilyen céllal az alapnál.