Aljas diszkrimináció volt, de nem ez volt a legsúlyosabb baj – így reagált lapunknak Nyakó István, szocialista politikus, a Közmunkások Szakszervezetének elnökségi tagja arra, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) úgy döntött: nem lehet feltétele a közfoglalkoztatottságnak az életvitel. A 2011-es törvény lehetővé tette, hogy az önkormányzatok csak akkor adjanak közmunkát valakinek, ha a háza körül rendet tart. Aki ezt a feltételt nem teljesítette, azt három hónapra kizárták a közfoglalkoztatásból.
Székely László ombudsman azért fordult a taláros testülethez, mert szerinte ez hátrányos megkülönböztetéshez vezet. Az Ab egyetértett vele, hiszen megállapította: a vagyoni helyzet szerinti rejtett diszkrimináció, hogy ténylegesen csak a hátrányos anyagi helyzetben, kiszolgáltatottságban élőkre vonatkozik a munkavégzéstől független - önkormányzati rendeletekben rögzített - feltételek teljesítését előíró törvényi rendelkezés.
Nem siették el azonban a döntést, hiszen már 2012-ben jelezte az akkori ombudsman, Szabó Máté, hogy a lakókörnyezet ellenőrzése nem terjedhet ki a magánlakás belső rendjének ellenőrzésére. Érdemes megemlíteni, hogy az öt évvel ezelőtti megállapítással Balog Zoltán emberi erőforrásért felelős miniszter is egyetértett.
Nyakó István szerint még ennél is vannak még inkább húsba vágó történetek, "az, hogy még a kerttel kapcsolatban is szórakoztak, csak málnaszem a tejszínhab tetején." – Megkülönböztetik a „rendes” munkásokat a közmunkásoktól. Utóbbi a szabadságáról egyáltalán nem rendelkezhet, szemben a piaci munkavállalóval, aki a munka törvénykönyve értelmében sokkal szabadabb: például szabadságának egy részét kérésének megfelelő időben veheti ki, és gyermekei és életkora alapján folyamatosan növekszik éves szabadságának ideje – fogalmazott a Közmunkások Szakszervezetének elnökségi tagja. Nyakó hangsúlyozta azt is, hogy míg 2017-ben a központi minimálbér bruttó 127500 forint volt, addig a közmunkásbér bruttó 81530 forint.
– Változtat a jelenlegi helyzeten a mostani döntés, jobb lesz a közmunkásoknak – szögezte le a Népszavának Kordás László. A Magyar Szakszervezetek Szövetségének elnöke azonban egyetértett Nyakóval: ettől még nem érvényesül ebben a foglalkoztatási formában az egyenlő bánásmód elve. – Az Ab döntése is bizonyítja, hogy a mai közmunkarendszer jelentős korrekcióra szorul – hangsúlyozta a szakértő.
