uszítás;Figyelő;

- Halandzsázva uszít a Figyelő

A menekültsegítő szervezeteket egybemossa az Iszlám Állammal, de a muszlimoktól és a sajtópertől már fél a kormánylap. Inkább értelmetlen címlappal jelentkezik.

Arabnak tűnő, ám valójában semmit sem jelentő kamuszöveget tett ki címlapjára a Schmidt Mária érdekeltségébe került Figyelő. Hogy miért, egyelőre nem tudni: talán az itt élő muszlimok felháborodásától tartottak, vagy jogi okokból nem mertek vallási idézetet szerepeltetni a címlapon, netán a Dózsa László-ügyhöz hasonló malőr történt és Schmidtéket felültette valaki.

A kormánylap csütörtöki címlapján „Harcosok jönnek Európába” című cikke illusztrációjaként az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet közismert fekete zászlajára emlékeztető ábrát tett ki a címlapra, a zászló közepére pedig a menekülteket segítő Helsinki Bizottság és a Migration Aid nevét írták bele arab betűkre emlékeztető stílusban.

Mint közismert, az IS fekete zászlaja két részből áll: középen egy fehér körben isten, Allah, próféta (arabul: „raszul”) alatt pedig Muhammad neve áll. A fehér kör fölött pedig az iszlám hitvallás, a saháda első része olvasható arabul, miszerint: „nincs Isten más, csak Allah”. (Arabul: „Lá Allahu illáhu Allah”)

A kormánylap a fehér körbe, Allah, próféta és Muhammad neve helyére kopírozta be a két karitatív szervezet nevét. A jelek szerint ugyanakkor vagy nem merték vagy nem sikerült a címlapra kitenni az IS által kisajátított, ám az Iszlám legszentebb és legfontosabb jelmondatának számító saháda első részét.

A Figyelő címlapján olvasható szöveg szimplán értelmetlen. Lapunk megkeresett egy régóta arab nyelvtanárként is dolgozó tolmácsot, aki elmondta: arabul így, ebben a formában egészen biztosan semmi értelme a szövegnek. „Az ott látható egyes karakterek külön-külön ugyan emlékeztetnek az arab nyelvben használtakra, ám ebben az összefüggésben semmi értelmük” – mondta a tolmács.

A Migration Aid-nél több arab tolmács is megnézte a szöveget. Sievert András a Migration Aid operatív vezetője elmondta: a szöveg manipulált. A kormánylap grafikusai az eredeti arab szöveg sorrendjét megváltoztatták, illetve a szavakat is külön-külön megfordították, azaz a Figyelő címlapján lévő „arab” szöveg szavai nem jobbról-balra, hanem európai olvasási rend szerint, balról jobbra jelennek meg. Így egy arab első ránézésre értelmezni tudja a szöveget, mintha egy magyar olvasna egy tükörben megfordított magyar írást.

Az ügy pikantériája, hogy cikkben megszólaltatják Katona Nasrin kül-és biztonságpolitikai elemzőt, orientalistát, tolmácsot, aki elmondja, hogy a menekültügyi eljárásokban dolgozó tolmácsok nyelvtudása, képzettsége, függetlensége sok esetben megkérdőjelezhető. Megjegyzendő: Katona Nasrin nem arab tolmács.

Kérdés, hogy pontosan mi vezette a Figyelőt abban, hogy manipulált, kamu arab szöveget tegyen közzé? Elképzelhető, hogy visszariadtak attól, hogy az Iszlám Állam jelszavát, egyben a Korán-idézetet egy karikatúra részévé tegyék.

Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy jogi okai voltak a lépésnek. Ebben az esetben például a halandzsa arab szöveg miatt a bíróság előtt nagyon nehéz lenne nekik bizonyítani, hogy a kormánylap az Iszlám Állam terrorszervezettel mossa össze a nevüket.

Kérdéseinkkel megkerestük a Figyelőt is, ha reagálnak frissítjük a cikkünket.

Erősödik a Népszava
A magyar nyomtatott lappiacon egyedülálló módon továbbra is mérsékelt növekedés jellemzi a Népszava eladási adatait – derült ki a Magyar Terjesztés-ellenőrzési Szövetség (MATESZ) adataiból, melyek szerint lapunk negyedéves átlagos értékesítése továbbra is emelkedő pályán van. 2017 első negyedévében átlagosan 18 467, a második három hónapban 19 457, a harmadik negyedévben pedig 19 986 példányban kelt el a Népszava, az ország legnagyobb példányszámban értékesített politikai napilapja.
Mivel a korábban legnagyobb példányszámú politikai napilapot, a Népszabadságot tavaly októberben bezárta a nem sokkal később Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester kezébe került Mediaworks, a Magyar Nemzet lépett elő legnagyobb versenytársunkká. A Népszava azonban már 2017 első negyedévében megelőzte Simicska Lajos napilapját, mely akkor 15837 darabos átlagos értékesítést produkált, ami az év második három hónapjában 14744-ra, a harmadik negyedévre pedig 14046-ra csökkent.
A kormányközeli napilapok, mint például a Magyar Idők és a Ripost, továbbra sem auditáltatják magukat, így érthetetlen, mi alapján költ el ezekben a médiumokban jelentős összegeket reklámra a kormány, hiszen nincs hitelesített adat, mennyien látják az itt megjelenő hirdetéseket.

Traumatizált nő után jön a kriminalizált anya? - Az Együtt alelnöke tiltakozik az EMMI sarlatán konferenciája ellen.