Információk szerint 14 uniós tagország szavazata mellett, kilenc ellenében és öt tartózkodás mellett halasztották el a döntést arról, hogy a növényvédő szer meddig maradhat kereskedelmi forgalomban az Európai Unió országaiban.
Az Európai Bizottság 2016 júniusában a rákos megbetegedések kialakulásáért is felelőssé tett gyomirtó használati engedélyének 10 éves meghosszabbítására tett javaslatot. Végül tagországi ellenállásra - a végső döntés meghozataláig - 18 hónapos, 2017 decemberéig szóló meghosszabbítás mellett döntöttek. A környezetvédők azonnali tilalom mellett érvelnek, amíg a termelői szakszervezetek a szer használati engedélyének 15 éves meghosszabbítását szeretnék elérni.
Október végén az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén arról határozott, hogy a glifozát tartalmú növényvédő szerek háztartási használatát azonnal, a mezőgazdasági felhasználását 2022. december 15-i határidővel be kell tiltani. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutatási ügynöksége 2015 márciusában a lehetséges rákkeltő anyagok közé sorolta a világ egyik legnépszerűbb - és az Egyesült Államokban a legtöbbet használt - gyomirtóját. A franciaországi székhelyű Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) szakértői szerint a glifozát jelentette rákkockázat főleg azok esetében áll fenn, akik foglalkozásukból adódóan vannak kitéve a szer hatásainak. Az otthoni kertészkedés szempontjából a glifozát nem jelent kockázatot - jelezték.
A glifozátról
Az eredetileg a Monsanto által kifejlesztett glifozát gyomirtó szer 2015-ben az IARC (az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége) által „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” besorolást kapott. Az európai hatóságok sajnos nem követték ezt a besorolást. Mint 2017 nyarán kiderült, ezen hatóságok álláspontját megalapozó tanulmányok nagy mértékben szó szerint lemásolták a Monsanto óriásvállalat dokumentumait. A szer világszerte az egyik leggyakrabban használt gyomirtó szer. A kismamák szervezetében is kimutatható glifozát a méhlepény- és embrionális sejtekben apoptózist és nekrózist, azaz programozott és nem programozott sejthalált válthat ki. Egy hazánkat is érintő átfogó tanulmány szerint az európai talajok 45%-a szennyezett a glifozáttal vagy bomlástermékével, ami a kutatók szerint kockázatot jelenthet az emberi egészégre és a környezetre. A vizsgálat szerint a magyar talajok is szennyezettek. (forrás: Greenpeace)