Magyarország növelni fogja hozzájárulását az észak-atlanti szövetség afganisztáni missziójához – várhatóan ezzel a bejelentéssel érkezik Simicskó István tárcavezető a szervezet védelmi minisztereinek szerdán kezdődő kétnapos brüsszeli ülésére. A magyar felajánlás illeszkedik az Egyesült Államok új dél-ázsiai stratégiájához, és a szövetségesek által elhatározott afganisztáni csapaterősítéshez. Mint a NATO székhelyén hangsúlyozzák, a tálibok növekvő katonai és politikai befolyása, valamint az Iszlám Állam (IS) nevű terrorszervezet térhódítása egyaránt indokolják a határozottabb nyugati fellépést Afganisztánban. A diplomaták nem rejtik véka alá, hogy szó sincs kivonulási tervekről, a szövetség hosszú távra rendezkedik be az országban.
A Resolute Support nevű afganisztáni NATO-misszió jelenleg 13 ezer fős kontingensét a következő hónapokban 3 ezer fővel fogják kiegészíteni a tagországok. A létszámnövelés felét az Egyesült Államok adja. A misszió katonái továbbra sem fognak részt venni harci cselekményekben, szerepvállalásuk az afgán biztonsági erők kiképzésére, patronálására és a kormányzati szerveknek szóló tanácsadásra fog korlátozódni.
A védelmi miniszterek tárgyalni fognak emellett a NATO parancsnoki struktúrájának az átalakításáról is. Döntés csak jövőre várható, de Jens Stoltenberg főtitkár jelezte, hogy két újabb parancsnokságot fognak létrehozni, és növelik az ott dolgozók létszámát is. Két évtizede ez az első alkalom, hogy a szövetség a parancsnoki struktúrája bővítését határozza el. A változtatást a biztonságot fenyegető veszélyek indokolják – hangsúlyozzák Brüsszelben, kiemelve a Krím elfoglalása és Kelet-Ukrajna destabilizálása nyomán kiszámíthatatlanná vált orosz magatartást. A reform célja, hogy javítsák az Atlanti-óceán két partja közötti kommunikációt és tengeri összeköttetést, biztosítsák az európai szövetségesek gyors és hatékony amerikai támogatását egy esetleges fegyveres konfliktusban, valamint javítsák a csapatok és eszközök mozgathatóságát Európán belül. Úgy tudni, hogy az egyik új NATO parancsnokság az Egyesült Államokban lesz, a másik valahol Európában: Németország állítólag eséllyel pályázik a székhelyére.
Az új parancsnoki struktúra átalakítása eredményeképp hatékonyabban lehet felkészülni a kibertámadásokra is – mondta keddi sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg. A szövetségesek már korábban megállapodtak arról, hogy egy vagy több tagállam elleni komoly kibertámadás akár együttes katonai válaszlépéseket is indokolhat. A védelmi miniszterek brüsszeli találkozójukon várhatóan leszögezik, hogy fejleszteni kell a 29 ország kibervédelmi képességeit, hogy azokat hatékonyan fel lehessen használni a NATO közös műveleteiben. A főtitkár elmondta, hogy a szövetség elleni kibertámadások is jelentősen megszaporodtak, egyes források szerint orosz, kínai és észak-koreai hackerek próbálnak folyamatosan bejutni a szervezet informatikai rendszerébe.
Az észak-koreai nukleáris fenyegetésről is véleményt cserélnek a miniszterek, miután meghallgatták amerikai kollégájuk, James Mattis helyzetjelentését. NATO-diplomaták szerint a szembenállásnak nincs jó katonai megoldása, mert bármilyen fegyveres fellépés órási áldozatokkal járna.
A brüsszeli tanácskozás ideje alatt Dr. Simicskó István külön is találkozik az új brit védelmi miniszterrel, Gavin Williamsonnal.
