Juncker a VRT flamand közszolgálati televíziónak adott interjújában leszögezte: bízik a belga és a spanyol bíróságok függetlenségében, illetve abban, hogy Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és korábbi kormánya négy, szintén Belgiumban tartózkodó tagja tisztességes eljárásban fog részesülni.
A brüsszeli testület vezetője azon véleményének adott hangot, hogy a katalán válság nem európai szintű ügy, és megismételte korábbi kijelentését, miszerint a konfliktus kizárólag a spanyol alkotmányos és jogi kereteken belül rendezhető.
Hozzátette, hogy a bizottság "óvatos álláspontot" képvisel a kérdésben, és ez talán nem szimpatikus mindenki számára, "az Európai Unió ugyanakkor olyan jogszabályokon alapul, amelyeket tiszteletben kell tartani".
Szakértők rámutattak, hogy a katalán vezetők erőfeszítései eddig rendre kudarcot vallottak az ügy nemzetközi szintre emelését illetően, az Európai Unió ugyanis a jelek szerint szilárdan kiáll Madrid mellett. A belga sajtó eközben arról számolt be, hogy megérkezett az a mintegy kétszáz katalán polgármester Brüsszelbe, akik a leváltott barcelonai kormány ott tartózkodó egykori tagjaival kívánnak megbeszélést folytatni, illetve fel szeretnék hívni a figyelmet Katalónia ügyére.
A spanyol állami főügyész lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt kezdeményezett büntetőeljárást a menesztett katalán kormány, illetve a barcelonai parlament elnökségének tagjai ellen. A spanyol büntető törvénykönyv a zendülést közrend elleni bűncselekményként nevesíti, szemben a magyarral, amely katonai bűncselekményként tartja számon.
A spanyol hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki Puigdemont és társai ellen, akik Brüsszelbe utaztak, miután a madridi kormányzat rendkívüli intézkedésként menesztette őket, és előrehozott helyi választásokat írt ki Katalóniában.