Süli János paksi bővítésért felelős miniszter alapítói határozatot adott ki a Paks II. Atomerőmű Zrt. tőkeemeléséről annak érdekében, hogy a beruházásra kapott orosz hitelből megkezdődjék az első fővállalkozói szerződések kifizetése – közölte Aszódi Attila paksi bővítésért felelős államtitkár a Portfolio Energy Investment Forum 2017 nevű rendezvényen.
Ez 98 millió eurót – mintegy 30 milliárd forintot – tesz ki, aminek a szerződés értelmében 80 százalékát az orosz hitelből, a fennmaradó ötödöt pedig a hazai költségvetésből fedezik. Később kérdésünkre kifejtette: a számlákat minden esetben a fővállalkozónak, vagyis az orosz állami Atomsztrojekszportnak fizetjük, amely aztán a pénzt továbbosztja alvállalkozóinak. Tájékoztatása szerint a terv engedélyezési folyamata rendben halad, így 2018 elején megkezdhetik a telephelyen a felvonulási terület kialakítását. A jelenlegi négy ötszáz megawattos (MW) blokk mellett kialakítandó két 1200 MW-s blokk 2026-ban és rá egy évre lépne működésbe.
Mint emlékezetes, a 2014-ben váratlanul aláírt magyar-orosz kormányközi megállapodás nyomán a magyar állam a paksi bővítésre 10 milliárd eurós, 30 éves futamidejű hitelt vesz fel, mintegy 4 százalékos kamatra. Orbán Viktor kormányfő, illetve a miniszterelnökséget vezető Lázár János ezt előszeretettel az évszázad beruházásának nevezte, lévén, hogy akkor még a magyar állam mástól ennél nagyobb kamatra kapott volna hitelt. Ám azóta a magyar gazdaság felminősítései nyomán a kamatok radikálisan, akár nullára is leestek. Az Orbán-kabinet ugyanakkor az orosz hitelt azóta is kínosan védi. Lázár János az elmúlt év során leginkább azt hangsúlyozta, hogy lényegében kiolthatjuk a kamatterheket. A szerződés értelmében ugyanis 60 napon belül kamatmentesen téríthető vissza a hitel. Ezalatt pedig a piacról felvehető egy 4 százaléknál jóval alacsonyabb konstrukció is, amivel ezt gyorsan ki lehetne váltani. Nagyon nem mindegy: korábbi számításunk szerint a felvett összeg hivatalos közlés szerinti 3 ezer milliárd forintos mértéke kamatostul összesen hatezer milliárd forint visszafizetését tenné szükségessé. Noha előadása után Aszódi Attilától megkérdeztük, kiváltjuk-e ily módon a kamatokat, az államtitkár ezt illetéktelenségre hivatkozva elhárította, mondván, ezért a nemzetgazdasági tárca a felelős.
Annyi bizonyos: ha az orosz beruházót az orosz hitelből a kamat kifizetése mellett törlesztenénk vissza, azt ma már az évszázad legrosszabb üzletei közé lehetne sorolni.
Miközben a paksi paktum minden magyar állampolgárt érint, azt nem előzte meg társadalmi, szakmai vita - rótta fel a Fidesz-kormánynak több ízben is ellenzéki politikusok mellett a Levegő Munkacsoport.
A döntést megalapozó részletes dokumentumokat, adatokat, számításokat – ha egyáltalán léteznek –, és egyéb információkat nem hozták nyilvánosságra. Az új paksi reaktorok és a járulékos beruházások több ezermilliárdos költségére nincs pénze az országnak. A beruházások számláját a sokilliárdos orosz kölcsönön felül további hitelekkel kell majd fedeznünk. Az így megszerzett pénz és az azok refinanszírozására felvett újabb hitelek évtizedekre el fogják adósítani a magyar államot. Paks 2 ráadásul elvenné a teret a fenntartható megoldások elől a villamosenergia-rendszerben, és lefoglalná az azok alkalmazásához szükséges pénzügyi és egyéb erőforrásokat. (...) A közvélemény-kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy a magyarok többsége éppen a megújuló energiaforrásokat tartja megbízható, hosszú távú megoldásnak. Ha viszont a paksi paktumban foglaltak megvalósulnak, akkor a fenntartható megoldásoknak évtizedekre befellegzett. Ez azért is különösen sajnálatos, mert élő példája van annak, hogy más megoldás is létezik. Németország például 2022-ig minden atomerőművét bezárja, Magyarországon ekkor fogják üzembe helyezni az új orosz blokkokat. (LBJ)
