Az általános közigazgatási rendtartásról szóló, 2018. január elsején hatályba lépő salátatörvényben szerepel egy szakasz, ami eddig szinte mindenki figyelmét elkerülte.
A törvény szerint a rendőrség által kiadott engedéllyel tartott fegyverek – ide tartoznak nem csupán a klasszikus önvédelmi és vadászfegyverek, hanem például a paintball (festéklövő), valamint a színházi fegyverek is – ellenőrzésének új módját vezetik be. Érinti ez a fegyverkészítési, -javítási eszközök birtokosait is.
A jogszabály úgy fogalmaz, hogy közigazgatási hatósági ügyben, illetve az azzal összefüggő hatósági ellenőrzés során a hatóság a helyszíni szemlét – ha ez a közbiztonság, a közrend védelme vagy a terrorizmus elleni küzdelem érdekében, illetve bűnmegelőzési, bűnfelderítési célból szükséges – a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja. Ez azt jelenti, hogy a fegyvertartási engedéllyel rendelkező lakhelyére is bármikor betörhet bemehet a hatóság, ha úgy látja jónak.
Mint az szakmai fórumokon olvasható: „természetesen” a Belügyminisztérium senkivel nem egyeztetett a szakmai szervezetek közül, mikor ezt a módosítást beterjesztette és elfogadtatta. Pedig Magyarországon mintegy 300 ezer az engedéllyel tartott fegyverek száma.
Érdekes és teljesen életszerű felvetéssel élt egy fegyvertulajdonos, összefoglalva a törvény gyakorlati hibáit: „kíváncsi vagyok, mi történne, ha ezt nálam akarnák megcsinálni. Nem vagyok otthon, jönnek, feszegetnek. Csakhogy a távfelügyeletre bekötött riasztó már a kísérletnél jelez, emellett mikor belépnek. Nem hallják meg a dübörgő tappancskákat sem, majd szembe találják magukat egy 45 és egy 60 kilogrammos, határozott, saját területét védő, képzett argentin doggal. Bármennyire is igyekeztem, nem tudtam megtanítani őket, hogy ilyen esetekben tegyenek különbséget ember és ember, azaz betörő és rendőr között. Nekik megy mindkettő. Jogosan, elvégre vigyáznak a házunkra. Emiatt a rendőrök, már akiket nem kaptak el, a szolgálati fegyverüket fogják használni, végszükségre hivatkozva.
Ebben az esetben én a következőt tapasztalom: hív a diszpécser a kivonuló szolgálattól, hogy erőszakos behatolás volt, úton van a járőrük és mivel tudják, hogy tartok fegyvereket is az ingatlanban, értesítik a rendőrséget is. Hazaérek, azt látom, hogy pár rendőr a mentőben, a kutyáimat lelőtték, ott ácsorog a kivonuló szolgálat. Én elkövettem valami hibát? Nem, szabályosan tárolok, állandóan lakott ingatlanban, fegyverszobában, bekötött riasztóval, plusz ott a két kutyám. A rendőr követett el hibát? Nem: kiküldték, nem voltam otthon vagy nem akartam ajtót nyitni, nem tudhatja, behatolt. A kutya követett el hibát? Nem: erőszakkal bement valaki, megvédte a saját kis fészkünket. Történt baj? Hát nagyon nagy… Kérdem én: mi értelme..? Semmi…”
A törvény elvi oldalról, jogállami szempontból még aggályosabb. Tekintve, hogy Magyarországon hivatalosan két éve „terrorveszély” van, a hatóság ennek alapján azt vegzálhat, akit csak akar, még az alapos gyanú sem szükséges hozzá, elég csak „bűnmegelőzési célra” vagy a terrorveszélyre hivatkozni.
A terrorizmus elleni küzdelem mint cél, világos – mondta a Népszavának Magyar György ügyvéd. – A baj az, ha túlságosan szélesre tárják a magánszféra védelmét biztosító kapukat. A joggal pedig lehet élni és visszaélni is, mint azt oly sokszor tapasztalhattuk már. A jogász szerint értelmetlen és aggasztó, fenyegető ilyen jogosítványokkal felruházni a rendőrséget. Alapesetben egyszerűen a helyszínre kell hívni a tulajdonost, hogy mutassa meg a fegyvereit. Csak valóban súlyos veszélyhelyzetben, a gyanú igen magas fokán és csak kivételesen lehet helye távollétében a behatolásnak. Az intézkedés felelőssége minden esetben a végrehajtóé, mely egyben az okozott kár megtérítését is magában foglalja.
Az új jogszabály egyébként hasonló eljárásra jogosítja fel a rendőrséget az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatálya alá tartozók esetében is, ahol a szervereket ellenőrizhetik.
