- A magyarok fele otthagyná munkahelyét

A kormány a munkaerőhiányt kikényszerített béremelésekkel próbálja orvosolni, és a cégek is többnyire magasabb fizetésekkel igyekeznek magukhoz csalogatni, illetve megtartani a dolgozókat. Ám ezzel mindössze azt sikerült elérni, hogy a munkavállalóknak most egy kicsit nagyobb része – 46 százaléka - elégedett a fizetésével, mint tavaly. Ugyanakkor hiába érzik magukat jobban megfizetve a dolgozók, mindez nincs hatással az elkötelezettségükre.

Tehát önmagában a béremelés nem jelent megoldást a munkaerőhiányra és -elvándorlásra, a háttérteljesítmény növekedése nélkül viszont akár még rosszabb helyzetet is okozhat. A túl gyors bérfelzárkóztatás produktivitás-növekedés nélkül romló fizetési mérleget és csökkenő versenyképességet eredményezhet: erre figyelmeztették nemrégiben elemzők Lengyelországot, ahol egyébként hat százalékos volt a bérnövekedés, míg Magyarországon 11,5.

Oszkó Péter, az OXO Group managing partnere szerint ez a növekedés csak akkor nem lesz „öngyilkosság”, ha a vállalatoknál ugyanilyen mértékű termelékenység-növekedés indul el, és ugyanilyen mértékben fejlődik az ezt támogató szervezeti kultúra. Alapvetően ugyanis nem a magyar munkavállalók tehetségével van gond, hanem a vállalatok szervezeti kultúrájával.

Ha az innovációs kultúra nem jelenik meg a cégeknél, a fejlesztési források önmagukban nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a magyar gazdaság a technológiák rendkívül gyors változásaival - a robotizáció, a 3D-s nyomtatás terjedésével, az online kereskedelem bővülésével, az elektromos autók vagy a mesterséges intelligencia megjelenésével. Hiába öntünk dömpingszerűen pénzt a gazdaságba; ha a cégek két generációval korábbi fejlesztésre veszik igénybe a forrásokat, akkor csak a maradi üzleti gondolkodásnak adunk lehetőséget a túlélésre és egy lemaradó állapotot konzerválunk - fejtegette a volt pénzügyminiszter a HR-szakma képviselői előtt a HR-Festen.

A cégek számára nagy kihívás, hogy elmennek a dolgozóik, mert magasabb bért kínálnak nekik külföldön. Ennek oka Oszkó Péter szerint az, hogy a magyar munkaadók jóval kevésbé tudják kiaknázni dolgozóik szaktudását, mint tőlünk nyugatabbra: ezért alacsonyabb a termelékenység és kevesebb a bér. Nemzetközi mérések is igazolják, hogy Magyarország innovációs képessége jó – a régióban csak Észtország előzi meg hazánkat -, de ez a termelékenységben és a versenyképességében nem jelenik meg. Ezért nem a tehetségekért kell harcolni: az értékes magyar munkaerőt kell hatékonyan hadrendbe állítani, akkor fog javulni a teljesítmény, és akkor emelkednek majd a bérek, nem pedig fordítva – szögezte le.

Összecseng ezzel az Aon Legjobb Munkahelyek listája is, amelyet 17. alkalommal állítottak össze, vizsgálva többek között a cégeken belüli karrier- és szakmai fejlődési lehetőségekkel való elégedettséget, valamint a dolgozók vezetőségbe vetett bizalmát. A 15 díjazott cég a gyógyszeripar és a kereskedelem mellett az IT, a termelés és a pénzügyi szolgáltatás területén működik, a díjazottak kétharmada 250 fő alatti vállalat. Ezek a cégek vonzzák és megtartják a tehetségeket, valamint az embert látják a vállalat legértékesebb erőforrásának. Természetes, hogy minden kollégát bevonnak a stratégia alakításába, teret adnak az új ötleteknek. Munkavállalóik 82 százaléka szerint a felsővezetés jól irányítja a vállalatot, 81 százalékuk elkötelezett a cég iránt. Ezeknek a vállalatoknak ráadásul nemcsak a dolgozói elégedettebbek – mutatott rá György Máté, az Aon Legjobb Munkahelyek program projektvezetője –, hanem üzleti eredményességben is felülmúlják - 20 százalékkal - az átlagos magyar vállaltokat.