Médiatörténeti mércével mérve is hatalmas pofonba szaladt bele a kormányszócsővé silányult M1 Híradó: a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete szerint ugyanis az állami - közpénzből fönntartott - hírcsatorna folyamatosan nem mondott igazat a nyár elején őrizetbe vette Czeglédy Csaba baloldali politikusról és a hozzá kapcsolódó cégről. Így a bíróság most arra kötelezte az M1-et üzemeltető Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-t, hogy annyi helyreigazítást tegyen közzé, ahányszor nem mondott igazat az MSZP - összellenzéki támogatással megválasztott - önkormányzati képviselőjéről, és a hamis híradásokat helyre tévő tényállításokat abban az idősávban közöljék le, amikor a valótlanok is elhangzottak.
Az ítéletből kiderül: az M1 Híradó műsorvezetőjének különféle időpontokban hat, meglehetősen terjedelmes helyreigazítást kell majd most már bármilyen kommentár nélkül felolvasnia, összesen legalább tizennyolc alkalommal.
Mint arról beszámoltunk, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) június 13-án, költségvetési csalás gyanújával szállt ki a Czeglédy Csaba érdekeltségébe tartozó, diákmunkát szervező Human Operator Zrt-hez. A rajtaütés során befagyasztották a cég számláit, illetve elkobozták a vállalkozás összes adathordozóját. Így a vállalkozáson keresztül foglalkoztatott diákok egy részének is bennragadt a május havi júniusban kifizetendő járandósága.
Ugyan a június 15. napjától előzetes letartóztatásban lévő Czeglédy Csaba maga sem jut hozzá saját cége irataihoz, ám a költségvetési csalással megvádolt politikus korábban ügyvédjén keresztül arról tájékoztatta lapunkat: mivel júniusban a szokottabbnál korábban volt a kifizetés, így a diákok túlnyomó része megkapta a bérét. Czeglédyék szerint, az akcióját furcsa mód a fizetésnapok közelébe (2015 óta nyomozott a NAV, így két év alatt nagy eséllyel látták a szokásos kifizetési napokat) időzítő adóhatóság miatt csak néhány tucat diákmunkás bére maradhatott benn a cégnél, a 4-5 ezer foglalkoztatott fiatal többsége megkapta a május havi bérét. Az ügyben hivatalból titkolózó nyomozókon kívül azonban máig senki sem tudja biztosan, hogy voltaképpen hány diák maradt kifizetés nélkül.
Ennek ellenére a kormány propagandistái, köztük az M1 Híradó szeptember közepétől, reggeli és esti hírműsoraiban is folyamatosan azt sulykolta, hogy „több ezer”, avagy „több mint ezer”, illetve „csaknem” ezer diák (a diákok mennyiségére vonatkozó kifejezés hírműsoronként változott) nem kapta meg a bérét a Czeglédy Csabához köthető munkaerő-közvetítő cégen keresztül. Csakhogy a bíróság szerint ezen mértékegységek egyike sem volt igaz, legalábbis az alperes M1 Híradó nem tudta ezt igazolni. Sőt, az állami média perben eljáró jogi képviselője valójában még csak kísérletet sem tett az állítás érdemi bizonyítására, hanem ellenkérelmében arra hivatkozott: „… pontos szám álláspontom szerint az ügy jelen állása szerint nem meghatározható, a károsultak száma vonatkozásában elhangzott információ azonban felperes szempontjából közömbös, lényegtelen elemnek tekinthető, amely teljes egészében a károsultak képviseletét ellátó személytől származik...".
Mint arról mi is beszámoltunk az „ezres” közlések egyik fő forrása Fiák István ügyvéd, a Diákvállalkozások Országos Érdekvédelmi Szövetsége (Diákész) elnöke volt, így a kormánysajtó cikkeiben, riportjaiban az esetek túlnyomó részében Fiák „több mint ezer” kifizetetlen diákról szóló állítását idézték. A nagyotmondási versenybe beszállt Szatmáry Kristóf fideszes képviselő is, a kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos ugyanis nemrég már egyenesen „több ezer” fizetés nélkül maradt diákmunkásról beszélt az M1 Híradónak.
A Fővárosi Törvényszék által most megszövegezett helyreigazítás szerint a valóságban a fizetés nélkül maradt diákok jogvédelmét elvállaló Fiák Ügyvédi Iroda augusztus végéig - a iroda nevét adó ügyvéd saját bevallása alapján - is mindössze tizenhat diáktól kapott ügyvédi meghatalmazást és további negyven diáktól várt ilyenre. Ráadásul a napokban lapunk is megkérdezte erről Fiák Istvánt, az ügyvéd akkor azt üzente, hogy eddig összesen 36 diáktól kaptak meghatalmazást. Lapunk rákérdezett Fiák Istvánnál arra is, hogy mi alapján állította, „több mint ezer” diák maradt fizetés nélkül. Fiák válaszlevelében annyit írt, hogy a Facebook-on alakult egy ki nem fizetett diákokat tömörítő csoport, amelynek több mint nyolcszáz tagja volt. Azonban az már teljességgel ellenőrizhetetlen, hogy ténylegesen diákmunkások-e a csoport tagjai, vagy sem.
A Fővárosi Törvényszék ítéletéből kiderül: volt, amiben az M1 hírcsatorna nemcsak tévedett, csúsztatott, hanem egyenesen hazudott. Czeglédy Csaba ugyanis, az ügyvédje útján helyreigazítást kért a csatornától, ám a helyreigazító közleményét kommentárral tették közzé, meghamisítva a kérelem értelmét. Így az elsőfokú (nem jogerős) bírósági ítélet szerint azt, hogy Czeglédy nem kért helyreigazítást arra az állításra, hogy vele szemben bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalásért folyik nyomozás, úgy állította be az M1 Híradó, mintha Czeglédy ezt nem vitatná, egyetértene a vele szemben felhozott váddal. A valóságban azonban Czeglédyék mindössze azért nem kértek erre helyreigazítást a csatornától, mivel közismert, illetve számos bírósági döntés és állásfoglalás is leszögezte, hogy ha a sajtó egy folyamatban lévő büntetőeljárásban az eljárás lezárása előtt tudósít a vádról, a vádiratról, tárgyalásról vagy éppen a nem jogerős ítéletről, úgy nincs helye helyreigazításnak.
Ugyanakkor Czeglédy Csaba fenntartotta: törvénytelennek tartja a fogva tartását, mivel nem követett el bűncselekményt. „Ha ez az ügy egy valódi büntetőügyről szólna, akkor a kormánypárti sajtónak nem kellene éjjel-nappal hazudoznia rólam” - kommentálta a Fővárosi Törvényszék döntését sajtóperes ügyvédjének, Litresits Andrásnak Czeglédy. A politikus leszögezte: ami sérelemdíjat a róla valótlanságokat állító kormánypárti sajtótól fog kapni, azt a ki nem fizetett diákmunkások bérére fogja fordítani. „Nekem minden diák ügye fontos, aki nem kapta meg a fizetését – mondta Litresits András ügyvédnek Czeglédy.
Megírtuk: a Czeglédy-ügyben már az Origo is terjedelmes helyreigazításra kényszerült, igaz, a kormánypárti hírportál a kultúra rovat legvégére, az „egyéb” szövegboxba rejtette el a helyreigazítását. A helyzet pikantériája, hogy közben a Fidesz néhány képviselője országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be, a novemberben elfogadni tervezett dokumentum szövegében pedig éppen azokkal az állításokkal operálna, s ítélné el Czeglédyt, amelyeket sorban valótlannak ítélt a bíróság.