Az elmúlt időszakban megszokottól eltérő látvány dominált tegnap Barcelona belvárosában: az utcán demonstráló tömegben ezúttal a spanyol zászlók kerültek túlsúlyba. A szervezők szerint egymillióan, a hatóságok szerint 300 ezren vettek részt „Az együttélésért” tartott meneten, amelyen a szónokok egyfelől biztosították a katalánokat, „nincsenek egyedül”, másfelől hangsúlyozták: „a nacionalizmussal” nem lehet dűlőre jutni.
Az biztos, hogy a katalán vezetés nem adja fel könnyen. Annak ellenére, hogy a spanyol kormány a 155. cikkely pénteki aktiválása után feloszlatta a regionális parlamentet és elmozdította annak éléről Carles Puigdemontot, a volt vezető szombaton a TV3 képernyőjén – ahol katalán vezetőként mutatták be – azt üzente a helyieknek, hogy „felelősséggel meg kell védeniük az új köztársaságukat”. Az erőszaktól azonban mindenkit óva intett, hiszen jelen körülmények között „lázadásért” súlyos börtönbüntetés járhat.
Az 54 éves politikus – akit zendülés miatt bármikor őrizetbe vehetnek – hozzátette: a régió önrendelkezésének részleges felfüggesztése egy előre kitervelt támadás volt, amely szembement a katalánok többségének akaratával. Az állítás éppenséggel nem felel meg a valóságnak, hiszen a katalánok többsége nem akart függetlenséget, csak népszavazást róla. „Továbbra is azon dolgozunk, hogy szabad országot építsünk” – mondta Puigdemont, aki semmilyen konkrét lépést nem jelentett be. A volt vezető szavaiból azt lehetett kiolvasni: nem fogadja el elmozdítását, noha feladatait Soraya Sáenz de Santamaria spanyol kormányfő-helyettes vette át. Hogy valóban így gondolja-e a katalán vezetés, ma kiderül, ugyanis a spanyol sajtónak a regionális kormány menesztett tagjai közül többen is azt nyilatkozták, hiába veszítették el az állásukat, hétfőn bizony bemennek dolgozni.
Ha most rendeznék a regionális választásokat, a függetlenségpárti erők elveszítenék az eddigi abszolút többségüket a parlamentben – derült ki a Sigma Dos közvélemény-kutatásából, amelyet az El Mundo napilap megbízásából készítettek. A december 21-re kiírt rendkívüli választások pontot tehetnek az öt éve tartó függetlenségi folyamatoknak – írta a spanyol lap. A felmérés szerint az elszakadás melletti pártok legfeljebb 65 képviselőt küldhetnek majd a 135 fős regionális törvényhozásba, héttel kevesebbet, mint ahányan a pénteki feloszlatásig voltak. Ez végül sokkal kevesebb is lehet, ha a radikális baloldali Népi Egység (CUP) betartja a fenyegetését, és tiltakozásképp nem indul a választásokon.
A 155. cikkely értelmében szombaton távoznia kellett Josep Lluis Traperónak, a katalán rendőrség vezetőjének is, aki ellen zendülés miatt folyik vizsgálat – számolt be róla a The Spain Report. Felszólították, szolgáltassa be az útlevelét, s 15 naponta meg kell jelennie egy bíró előtt. Amennyiben bűnösnek találják, akár 15 év börtönbüntetést is kiszabhatnak rá, amiért az október 1-jei, a spanyol alkotmánybíróság által felfüggesztett függetlenségi népszavazás előtt azt az utasítást adta az embereinek, hogy ne vessenek be rendőri erőt a referendum megakadályozására.
