Az Egyenlítő mellett élőknek nagyjából azonos hosszúságúak a nappalaik és az éjszakáik, de a Föld többi részén lakóknak nyáron hosszabbak a nappalaik, mint az éjszakáik. Minél közelebb járunk a sarkokhoz annál inkább. A századok során az energia és az idő egyre drágább lett, nem volt mindegy, hogy az ingyenes napfényes órákat munkával vagy alvással töltik az emberek. Az óraátállítás ötlete lassan formálódni kezdett. 1784-ben a 78 éves Benjamin Franklin Párizsban járt. Akkoriban mutattak be egy újfajta olajlámpát, de kérdéses volt, vajon nem fogyaszt-e többet, mint amennyi fényt ad. Az amerikai politikus és tudós egy áprilisi nap ezen merengve későn aludt el, és nagyon korán, már reggel hatkor felébredt, amikor is meglepetve vette tudomásul, hogy a nap már süt, azaz delelés előtt fényt ad. Kiszámolta, hogyha a párizsiak nem délben(!), hanem hat órával korábban kelnének fel, mennyi pénzt tudnának megspórolni a lámpaolajon, valamint a gyertyaviaszon, és ezt egy némileg szatirikus hangvételű újságcikkben közzétette. A megjegyzésekre, hogy aligha lehetne a népet rávenni, hogy ennyivel korábban keljen, azt válaszolta, adók, őrök az utcákon, órajelző ágyúlövések és más intézkedések rákényszeríthetnék a polgárokat, hogy sokkal hamarabb lefeküdjenek, így korábban keljenek.
A ma is érvényben lévő nyári időszámítás ötlete egy brit születésű új-zélandi postamesteré és rovartudósé, George Hudsoné, aki 1895-ben tette meg javaslatát egy két órás előreállításról, gondolatait egy másik angol, William Willett is felkarolta, és 1916 májusában - Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia után pár héttel - a britek is bevezették a nyári időszámítást. Ettől kezdve, országonként és korszakonként változott, hogy alkalmazták-e. Európában március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart az átállítási időszak. Magyarországon 1980 óta van folyamatosan átállítás, tavasszal helyi idő szerint hajnali 2 órakor egy órával előre, ősszel nyári idő szerint 3 órakor egy órával vissza kell állítani az időmérő szerkezeteket.
A viták a kezdetektől fogva folynak hasznáról és káráról, a kétségtelen energia megtakarítás mellet olyan előnyök is jelentkezhetnek, mint a kevesebb közlekedési baleset, bűncselekmény, több idő jut egészségmegőrző szabadtéri tevékenységre, mozgásra, a több napfény következtében több D-vitamin keletkezik a szervezetben. Ugyanakkor a negatív egészségügyi hatások sem lebecsülendők, magasabb az alvászavaros betegségek és szívrohamok száma, a több napsütés a bőrrák kockázatát is növeli.
Az átállítás több nemzetközi és belföldi vonat menetrendjét is érinti.
