A legtöbben azt feltételezik, hogy semmiben, mert a nyugdíjbiztosítás informatikai rendszere elavult, míg a Kincstárét fejlesztették. Ebben a káoszban kell kiszámolni, elutalni vagy postázni és az elszámolást tartalmazó kísérő levelekkel ellátni a nyugdíjakat, a prémiumot és a nyugdíjkiegészítést, decemberben pedig kezdődik az Erzsébet-utalványok kiosztása. Országos nyugdíjas szervezetek és pártok szerint a csomag nem ajándék, hanem törvényi kötelezettség, amely azonban a Fidesz választási kampányát segíti.
A minisztériumi háttérintézmények átszervezésével elérhető grandiózus állami spórolásról, a piaci munkahelyekre terelt közszolgálati alkalmazottak tíz, sőt a Miniszterelnökség miniszterhelyettese fantáziájában időnként százezreiről szóló hangzatos bejelentések sora előzte meg a beismerést: ma több embert fizet az állam, mint korábban, ráadásul sokkal több pénzt költ rájuk. Az egyetlen terület, ahol kevesebben dolgoznak, mint a második Orbán-kormány megalakulásakor, az a közoktatás, ami sokkal inkább a bürokrácia elszenvedője, mint duzzasztója. „Bár a bürokratikus intézményrendszert sikerült átalakítani, a kormány bürokráciacsökkentése kudarcot vallott, ugyanis minden íróasztal meg tudja magyarázni a jogosultságát” ismerte be a kudarcot október elején Csepreghy Nándor.
A 2016-os költségvetés zárszámadásának adatai alapján a Policy Agenda elemzői ismertették a héten, hogy a nagy állami forrásból 556 ezer alkalmazott kapott fizetést, az összes magyar foglalkoztatott 30 százaléka. A társadalomtudományi műhely európai összehasonlításokkal igazolta, hogy ez kiemelkedően magas arány, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai szerint csak Szlovákia előz meg bennünket a térségben. Magyarországon 2010 és 2016 között az állam által alkalmazottak létszáma 262 ezer fővel nőtt.
Ez természetesen nem bírta jobb belátásra a minden területen minőségi romlást eredményező átszervezések kitalálóit és – bár az első, márciusi határidőt nem tudták tartani -, az utolsó mamut, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) önállóságát mégis megszüntetik, november elsejétől új fejléc kerül a nyugdíjba készülőknek vagy a már nyugállományban lévőknek címzett levelekre. A feladó a Magyar Államkincstár lesz.
Teljes a fejetlenség az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon és a hozzá tartozó Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon (NYUFIG) – állították a szervezet nevük elhallgatását kérő dolgozói a Népszavának, amikor azt próbáltuk megtudni, mit tudnak a Kincstárba történő novemberi beolvasztásukról. Sem a beosztottakhoz, sem a vezetőkhöz nem jutnak el információk, mindenki aggódik és tanácstalan, de pár nappal a váltás előtt senki nem próbálja megnyugtatni a munkatársakat. Társadalombiztosítási szakértők szerint az a legvalószínűbb, hogy az égvilágon semmi nem történik november 1-jén, csak kicserélik a cégtáblát, már csak azért is, mert a nyugdíjfolyósító informatikai rendszere elavult, a munkatársak szerint XX. századi szinten áll, míg a Magyar Államkincstár (MÁK) komoly fejlesztésen ment át, tehát képtelenség egyik napról a másikra összekapcsolni a hálózatokat.
Valójában a jelenlegi rendszer működésének folytatását ígérte a humántárca vezetése is, amikor néhány hónapja Rétvári Bence államtitkár Korózs Lajos szocialista képviselő írásbeli kérdésére úgy válaszolt a parlamentben, hogy “a nyugdíjbiztosítást illető szervezetrendszer november 1-jét követően is változatlan formában és zavartalanul fog tovább működni”. Ám ha így van, akkor végképp érthetetlen, mi szükség van a nyugdíjbiztosítási rendszer felszámolására. Előbb-utóbb beindulnak a nyugdíjfolyósító informatikai fejlesztései is, ez lesz az egyetlen praktikus előnye az átszervezésnek – állítják külső és belső szakemberek egyaránt.
Valójában tehát nincs magyarázat arra, miért épp most kell hivatalossá tenni a MÁK és a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság összeolvadását, amikor a kormány három tétellel is kiegészíti a nyugdíjasok év végi juttatásait, értelemszerűen rengeteg többletfeladatot rakva a szervezet munkatársainak nyakába. Csak túlmunkával tudják megoldani, hogy a megszokotthoz képest korábban lezárják az egyébként is bonyolult novemberi kifizetések előkészítését. Ráadásul a 2,7 millió nyugdíjas három utalványt kap kézhez a jövő hónapban: a rendszeres havi nyugdíja mellé megkapja a nyugdíjprémiumot tartalmazó elszámolást, valamint az inflációnál alacsonyabb év eleji emelés miatt szükséges kiegészítés papírját is. Utóbbi összeg a mostani visszamenőleges kifizetést követően, januártól beépül a nyugdíjba, a prémium azonban nem, az egyszeri kifizetés.
Amikor pedig ezen a hármas feladaton túljutnak, azonnal kezdődik a tavaly decemberről már jól ismert eljárás a múlt heti kormánydöntéssel már biztosan megígért idei Erzsébet utalványokkal. A nyugdíjfolyósítónál úgy tudják, a 10 ezer forint értékű utalványokat most is szétküldik a világ 71 országába, ami már tavaly is teljesen értelmetlen volt, ráadásul nagyon sok visszajelzés érkezett arról, hogy a legkisebb településeken nincs olyan üzlet, ahol az idősek beválthatták volna. Épp ezt kihasználva ügyeskedők kevesebb pénzért felvásárolták ezeket, s biztosak lehetünk benne, ez idén is megtörténik majd. A NYUFIG munkatársai arra számítanak, hogy a címváltozások miatt érkezett bejelentések rendezése most is eltart majd márciusig.
Az országos nyugdíjas szervezetek és a két magyar nyugdíjas párt vezetői egybehangzóan úgy fogalmaztak lapunknak a kormány pénzosztó döntéseiről, hogy azok a jobboldali koalíció kampányfogásai, amivel meg akarják venni a szavazóurnáknál hagyományosan legaktívabb 2,7 millió nyugdíjas voksait. Ráadásul a Fidesz mostani kommunikációjával szemben a nyugdíjprémium és a kiegészítés nem ajándék, hanem a Bajnai-kormány által 2009-ben törvénybe foglalt kötelezettség. Egyedül a népnyelvben csak Bözsinek becézett Erzsébet utalvány az, ami a Fidesz saját találmánya, ezzel azonban vannak is bajok.
Hegyesiné Orsós Éva, az Életet az Éveknek Országos Klub Szövetség elnöke azt mondta, tagjaik nem lelkesek az Erzsébet utalványtól, mert nagyon sok helyen nem tudják beváltani. Sok idős a mai napig a fiókban őrzi a papírlapokat, mert, ha egyáltalán van egy kis helyi bolt a faluban, ott nem fogadják el az utalványt, vagyis a rendkívül drága juttatás nem is hasznosul. Tagjaik jobban örülnének, ha az esedékes nyugdíjakhoz csatolnák a tízezer forintokat.
Földényi György, a Nyugdíjasok Országos Közösségének (NYOK) elnöke ehhez hozzáfűzte, hogy visszajelzéseik alapján rengeteg ügyeskedő vásárolta fel ár alatt az utalványokat az idős emberektől, és erre számítanak az idei Erzsébet utalványok kiosztása után is. Így tehát nemcsak a magyar adózóknak kerül kétszeresébe az utalvány, az nem is segít a kisnyugdíjasokon.
Lévai Katalin, a szeptemberben alakult Lendülettel Magyarországért nyugdíjas párt társelnöke úgy fogalmazott kérdésünkre, hogy a fideszes bonbonosztogatás helyett átfogó időspolitikai program kidolgozására lenne szükség, amely a nyugdíjreform mellett egészségügyi, esélyegyenlőségi vagy foglalkoztatáspolitikai kérdéseket is tartalmaz. Mindenekelőtt azonban az adóbefizetés rendszerén kellene változtatni, hiszen ma a kormány azt tesz a nyugdíjak fedezetére szánt pénzekkel, amit akar.
A másik nyugdíjas párt, az 50+ elnökségi tagja szépségtapasznak nevezte a nyugdíjasoknak szánt év végi pénzeket, ami nem oldja meg az alapvető gondokat. Meskó László szerint tisztességes nyugdíjrendszerre lenne szükség, mert az idei magas béremelések hatására tovább nyílt az olló a bérek és nyugdíjak reálértéke között, tovább romlott a nyugdíjasok élethelyzete.
Egységes a nyugdíjas szervezetek és pártok véleménye abban is, hogy a Fidesz azért ragaszkodik az Erzsébet utalványok osztogatásához, mert így kényszeríti az idős embereket legfrissebb lakcímük megadására, vagyis méregdrága címlista készül cukormázzal leöntve.
