A bíróság továbbá 200 ezer svájci frank (53 millió forint) bírósági költség megfizetésére, valamint a másik fél, jelen esetben a Mol Nyrt. költségeinek megtérítésére, ami további 250 ezer svájci frank (66 millió forint), kötelezte a horvát államot. A horvát kormány még februárban fordult a svájci szövetségi bírósághoz jogorvoslatért. A peranyag összeállításával Zágráb egy svájci ügyvédi irodát bízott meg.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő a sajtónak akkor úgy nyilatkozott: a fellebbezés jól előkészített, érvekkel alátámasztott peranyag, amely egyebek között a bírósági testület összetételét és az eljárásban történő meghallgatáshoz való jogot vitatja. Zágráb továbbá felmentést kért a döntőbírósági perilleték kifizetése alól is, amíg nem születik végleges határozat. Ezt még áprilisban elutasította a szövetségi bíróság. A magyar sajtó elsőként közölte a hírt, hogy Horvátországnak több mint 30 millió dollárjába (9 milliárd forint) került a döntőbírósági eljárás a Mol-INA-ügyben.
A horvát kormány még 2014 elején fordult nemzetközi döntőbírósághoz. A horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközlendő Mol-befektetések, és a magyar befektető megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. A Mol mindvégig tagadta a vádakat. A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.
A döntőbírósági határozat után Plenkovic 2016. december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból.
Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé.
