Jogosultak lennének azok a háztartások, ahol az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a minimálbért, avagy védendőek. A támogatás ellátási módtól függetlenül a fűtési költségek csökkentésére, az előrefizetős mérő feltöltésére, illetve kikapcsolás után a visszakötés kiadásaira lenne fordítható. A szabály életbe lépésével az állami energiacégektől máris igényelnének ötmilliárdot.
A KSH legutóbbi, 2015-ös adatai alapján végzett számításunk szerint a hazai háztartások körülbelül fele, kétmillió család, ötmillió lakos esetén jut kevesebb egy főre havonta a mostani, 84,7 ezer forintos nettó havi minimálbérnél. Ennek forrásköltsége átlag 35 ezer forintos igénnyel számolva évi közel háromszázmilliárd forint. Ehhez képest tavaly például a központi állami energiacég, az MVM épphogy veszteséggel zárt. Igaz, úgymond csak elszámolási okokból, hisz csoportszinten közel 50 milliárdos profitot mutattak fel, mi több, a nemzetközi elvek alapján több mint százmilliárdot kaszáltak. A törvénytervezet ezeket nem lényegtelen részleteket nem pontosítja.
Az ellenzéki párt 2014 előtt már élt hasonló javaslattal. A három képviselő ezzel egyidejűleg kilencedszerre is benyújtotta a pártnak a nemzetközi energiaárzuhanásra alapozó rezsicsökkentési javaslatát. Eszerint az 1200 köbméteres átlagfogyasztásig 32 százalékos gáz-, valamint 10-10 százalékos áram- és távhőárcsökkentést indítványoznak a Fidesz-KDNP eddigi érdektelenségéből kiindulva az esélytelenek nyugalmával.
