„Orbán Viktor első kormányzása idején is polgármester voltam itt. Más kérdés, hogy kétszer jött ÁSZ-vizsgálat, mert úgynevezett ellenzéki polgármester voltam, de soha semmilyen hátrány nem ért bennünket, ezt be kell vallani. Én erre számítok most is. (…) Szerencsére vannak törvények, például a normatívák, amik alapján a kormány nem tehet különbséget az önkormányzatok között.” Három évvel ezelőtt, rögtön a választási győzelme után nyilatkozta ezt Hajdu László, a főváros XV. kerületének polgármestere, akit a Demokratikus Koalíció színeiben, az Együtt, az MSZP, a Párbeszéd, a liberális párt és egy helyi civil szervezet, a Rászorulókat Támogatók Egyesülete (RÁTE) szövetségével választottak meg. Ma már úgy látja, túlságosan optimista volt akkor.
ELSZIGETELVE Hajdu László, XV. kerületi polgármester úgy látja, kevesebb forrás jut az ellenzéki településeknek
Mint elmondta, önkormányzatukat továbbra is sokszor és alaposan ellenőrzik, de szerinte ezzel nincs baj, ráadásul úgy látja, ezek a vizsgálatok a szakmaiság keretei között maradnak. „Jelentős csalódás viszont az, amit a kormányzati támogatásoknál, pályáztatásoknál tapasztalunk” – fogalmazott Hajdu László, s példaként az említette, hogy míg a szomszédos, fideszes vezetésű Újpestre milliárdok érkeztek, addig az ellenzéki irányítású XV. kerület „nem nyerhetett érdemi összegeket”.
Ennél is árulkodóbb szerinte egy most futó projektjük. Szlömösödő területek fejlesztésére írtak ki összesen 11 milliárdos kerettel pályázatot Budapesten, amire persze kerületük is bejelentkezett. A napokban kaptak értesítést arról, hogy 1,5 milliárd forintot nyertek. Ami már csak azért is nagy szónak tűnt – hangsúlyozta a polgármester –, mert ők azok között voltak, akiknek a kért összeget ítélték meg. Örömük azonban nem tartott sokáig:
– Kiderült, hogy a pályázat forrásának nincs nyoma az idei költségvetésben, vagyis legkorábban jövőre lehet fedezet rá. Meglehet, csak véletlen egybeesés, hogy épp a választás évében ígérnek először jelentős összeget a kerületnek, de a helyieknek szánt üzenetnek is felfogható ez – utalt a polgármester arra, hogy ha a referendumon nem a Fidesz kedve szerint alakul majd az eredmény, akkor talán bele sem kerül a költségvetésbe a városrésznek most ígért másfél milliárd.
Mára az is kiderült, hogy a kerület vezetésének nem csak a „fentről”, közvetlenül kormányzati körökből érkező csapások ellen kell védekeznie: helyben is szép számmal akadnak csörték a Fidesszel. Pedig kezdetben úgy tűnt, hogy a városrész a béke szigete lehet ebben a ciklusban. A választások után, ha kemény tárgyalások nyomán is, de – sokak bírálatát kiváltva – kiegyezett a baloldal a Fidesszel, amely két alpolgármestert adhatott, és a bizottsági helyek elosztása során szintén méltányos ajánlatot kapott a kormánypárt.
A béke azonban nem tartott sokáig. Először az okozott országos visszhangot kiváltó vitát, hogy az egykori belügyminisztert, Lamperth Mónikát nevezték ki jegyzőnek. Pedig – elevenítette fel Hajdu László – nyilvános pályázatot írtak ki, amelyre huszonegyen jelentkeztek, s Lamperth Mónikát egyhangú döntéssel találta a legalkalmasabbnak a bíráló bizottság. A polgármester megemlítette azt is: épp a Fidesznek köszönhető amúgy az a törvény, amely alapján ma már a polgármester, s nem a képviselő-testület dönt a jegyző személyéről. A jegyzőnél is nagyobb vitákhoz vezetett már az idén az óvoda és a bölcsőde felújításának ügye. Hajdu szerint ugyanis a beruházásánál – amely az egyik, fideszes alpolgármesterének hatásköre volt – felmerült a túlárazás gyanúja.
Mindezek, és persze a mind inkább beinduló kampány, a közelgő jövő évi választás miatt a XV. kerületben kitört a nagypolitikai háború. Csak emlékeztetőül egy-egy „csata” a sok a közül: a Fidesz – miként Pécsen a saját polgármesterét – a XV. kerületben Hajdu Lászlót igyekezett „gyámság” alá helyezni. A polgármester szerint azt szerették volna, ha úgy egyszerűsödik a képlet: „ők döntenek, én aláírok”. Hajdu ezután megvonta az addig általános helyettes fideszes alpolgármesterétől a jogköröket. Mindeközben pedig afféle háborús veszteségként egy fideszes kiugrott a kormánypártból, egy szocialista képviselőt pedig kizárt az MSZP. S bár a harcnak aligha van vége, mára legalább kicsit elült a csatazaj, így érdemes mérleget vonni: Hajdu első helyettes alpolgármestere már nem fideszes. Helyére az eddig is alpolgármesterként dolgozó Németh Angéla lépett, aki a kerület legjelentősebb civil szervezete, a RÁTE elnökeként került a testületbe, amelyben ma már jobbára biztos többséget tudhat maga mögött a kerület vezetője.
Hajdu László 1990-ben szerzett először képviselői mandátumot a kerületben. 1994 és 2010 között az önkormányzati tisztségei mellett négy cikluson át, 16 évig volt a kerület egyéni körzetben megválasztott országgyűlési képviselője is egyszemélyben. 1996-2010 között az MSZP színeiben négy alkalommal választották meg polgármesternek. 2010-ben az MSZP és Hajdu útjai elváltak, függetlenként indult, de a baloldal megosztottságának köszönhetően nem nyert. 2014-ben már a Demokratikus Koalíció jelöltjeként, erős ellenzéki támogatással mérette meg magát és győzött a kerületi polgármester-választáson.
Noha a XV. kerület az utóbbi hónapokban főként a politikai csatározások miatt került reflektorfénybe, azért a városházán nem akadt el az érdemi munka. Fontos beruházás lesz, hogy 1,5 milliárd forintból úgynevezett főgyűjtő csatornát építsenek, amellyel hatalmas, ma még kihasználatlan területet tárhatnak fel. Ha ezzel elkészültnek, akkor jó esély nyílik arra, hogy – miként a polgármester fogalmazott – 200 hektáros, „Disneyland-típusú játékpark” és hatalmas logisztikai park is épüljön ott. Így új munkahelyek sokaságához és további adóbevételekhez juthat a kerület. Ez pedig még akkor is elkel, ha – különösen vidéki nagyvárosokhoz képest – a kerületnek nem lehet oka panaszra: megannyi nagy cég működteti itt központját, ezért a 17 milliárdos költségvetésből 7 milliárd saját adóbevétel. Noha a XV. kerület jómódú városrésznek számít, Hajdu László szerint szigorúan gazdálkodnak, ennek eredménye, hogy a városrésznek hitele nincs, ugyanakkor van 5,7 milliárd forintos megtakarítása.
Pedig azért kiadás is akad jócskán. Bár a polgármester 3-3,5 százalékra teszi a kerületi munkanélküliségi rátát, csaknem 6000 embernek biztosít az önkormányzat valamilyen szociális ellátást. Ennek szerinte az oka: az állam – többek között azzal, hogy sokaktól indokolatlanul megvonta a rokkantnyugdíjat – rengeteg embert hagyott magára, s ők már csak az önkormányzatokra számíthatnak. Hajdu László kiemelte azt is, hogy más önkormányzatokhoz hasonlóan náluk is súlyos gondot jelent a bérlakáshiány. S bár a közeljövőben újra épülnek bérlakások a kerületben, az csak szépségtapasz lehet.
– Most is közel hatszáz olyan lakásigénylés van bent a hivatalnál, amely teljesen jogos és megalapozott, mégsem tehetünk semmit – mondta a polgármester, majd azzal folytatta: – Annyiban viszont előreléptünk, hogy legalább az biztonságban érezheti magát, aki önkormányzati bérlakásban élhet. Az előző, fideszes vezetésű ciklusban ugyanis 250-260 családot lakoltattak ki, 2014 óta viszont csak öt esetben volt szükség erre a drasztikus intézkedésre.
