ellenzék;kormányfő-jelölt;összefogás;tárgyalások;

TÉNYEK ÉS REMÉNYEK - Az MSZP mindenkire nyitott, a DK bizonyos kérdésekben működne együtt, pár másik szereplő azonban épp velük

- Összefogás helyett csak összevissza fogás

Továbbra sem mutat érdemi együttműködési hajlandóságot a demokratikus oldal, noha kósza tárgyalásokról hallani, azt is szinte csak az egyéni koordinálás szintjén.

Csütörtökig kapják kézhez a demokratikus ellenzéki pártok a meghívót a pontos helyszínnel és időponttal – jelentette ki a Népszavának Gulyás Márton, miután a Közös Ország Mozgalom (KOM) alapítója korábban bejelentette: november 18-ára ellenzéki nagygyűlést szerveznek. Míg azonban a KOM nem mondott le arról, hogy a választási törvény vágyott reformja ügyében összeboronált pártokat ismét egy asztalhoz ültesse, addig egyelőre az ominózus tömörülések egyre kevésbé tűnnek konszenzus-késznek. Az LMP és a Momentum Mozgalom továbbra sem közösködne senkivel, semmiben, az Együtt-Párbeszéd nyitottsága továbbra is kétséges, míg az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK) kényszerházassága egyelőre értelmezhetetlen.

Sem közös miniszterelnök-jelöltet, sem közös listát nem szeretne a DK az MSZP-vel – nyilatkozta például szerdán Gyurcsány Ferenc az atv.hu-nak. Kedd reggel, szintén az ATV-ben Vadai Ágnes is azt mondta: inkább kisebb esélyét látja annak, hogy lesz közös miniszterelnök-jelöltjük, mintsem nagyobbat. Utána az MSZP-s Kunhalmi Ágnes azonban határozottan leszögezte, hogy lesz közös miniszterelnök-jelölt is, "várják ki". Molnár Gyula pártelnök is azt sejttette korábbi nyilatkozataiban, hogy szó lehet még valamiféle, vélhetően civil közös jelöltről. Miután azonban egy blogon felmerült, ez a személy a volt külügyminiszter Balázs Péter lehet, méghozzá nem a teljes ellenzéki oldal, hanem az MSZP-DK együttműködés jóvoltából, a szocialisták elnöke ezt tagadta lapunknak. Sőt, Molnár úgy nyilatkozott: nem tárgyalt Balázs Péterrel, és a személyéről sem egyeztetett.

A képet árnyalja, hogy a Balázs személyét érintő sajtóhírek később már úgy finomodtak: nem is a pártok, hanem ismét csak a magukat "baloldalhoz köthető" civil értelmiségnek nevező névtelen források látnák alkalmasnak a volt uniós biztost. Ebből a megfogalmazásból pedig többen ismét a Tarjányi Péter nevével fémjelzett Magyar Progresszív Mozgalom hathatós közreműködését vélték felfedezni, ám hogy tőlük bárminemű megkeresés érkezett volna Balázs Péterhez, azt a volt miniszter lapunknak cáfolta.

Az mindenesetre biztos, hogy míg az MSZP-nek és a DK-nak egyelőre nincs hivatalos miniszterelnök-jelöltje, a kérdés nyitva marad. Ráadásul Karácsony Gergely az Együtt-Párbeszéd szövetségének jelöltjeként is mindig hangsúlyozta nyitottságát. Szél Bernadett kormányfő-jelölti kampányára ugyanakkor az LMP már túl sokat áldozhatott, így kétséges, visszavonulót fújnának-e bármilyen civil jelölt előállása esetén.

– Az LMP miniszterelnök-jelöltjét továbbra is Szél Bernadettnek hívják, és változatlanul bíznak benne, hogy a jövő évi választások után megalakul a Szél-kormány – nyilatkozta lapunknak Ungár Péter. Kérdésünkre a párt elnökségi tagja azt is kifejtette: az LMP továbbra sem egyedül készül a választásokra, hamarosan együttműködési megállapodást kötnek az Új Kezdettel. Nyitottan állnak az együttműködés elé más erőkkel is, akik le akarják zárni az elmúlt 25 év politikáját, olyan együttműködésben azonban nem vesznek részt, amelynek célja, hogy új szereplők hátán a régiek kapaszkodjanak vissza a hatalomba.

Balázs Péter: a pártvezetők tudják a telefonszámom

Nemcsak miniszterelnök-jelölt lenne, más szereptől sem ugrana el Balázs Péter volt külügyminiszter, ha a demokratikus ellenzéki oldalon egy kritikus tömeg összeállna, s felkérné.

- Most akkor mégis bejelentkezett miniszterelnök-jelöltnek?

-Semmiképpen sem. Bejelentkezni nem szoktam sehova, nem az én stílusom. Az volt az alaphír, ami egy blogon jelent meg, hogy az MSZP és a DK közös miniszterelnök-jelöltje lennék. Ezt továbbra sem vállalnám, s nem is volt ilyen jellegű megkeresés.

- Más volt?

- Nem, viszont meglepődtem azon, hogy milyen jelentős igény lenne arra, hogy legyen. Így pedig a leghitelesebb válaszom az, amit erre a kérdésre adhatok: ha a demokratikus ellenzéki oldalon egy kritikus tömeg összeállna, akkor szívesen vállalnék szerepet a kormányváltás érdekében.

- Konkrétan milyen szerepet?

- Nem feltétlenül miniszterelnök-jelöltit, de nem zárok ki semmit: a listavezetést, a szakértői támogatást, vagy egy külügyminiszter-jelölti felkérést is megfontolnék akkor, ha erre egy meghatározó demokratikus ellenzéki együttműködés kérne fel. Semmilyen feladat elől nem ugornék el, amivel előre vihetem a jó ügyet.

- Tárgyalt ilyesmiről Tarjányi Péterrel, vagy mozgalmával?

- Tarjányi Pétert én csak a televízióból ismerem, ahogyan Bodnár Zoltánt is. Lattmann Tamást kollégaként ismerem, de nem tárgyaltunk ilyesmiről sem vele, sem az előbbi két úrral. A mozgalom és annak sajtóban felmerült szerepe kapcsán pedig azt kell mondjam, hogy – noha egyelőre egyetlen pártvezető sem keresett meg – az érintett pártok tudják az elérhetőségeim, tehát nincsen szükségem közvetítőkre ahhoz, hogy bárki felvegye velem a kapcsolatot. A pártvezetők tudják a telefonszámom, s ugyan nem fűtenek politikai ambíciók, és ismétlem,semmire sem jelentkezem be, ha akarnak, megkeresnek.

B.I.M.



Visszautasítja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a kormányzat vádjait, amelyek szerint az érdekvédők Népszavában is megjelent nyilatkozatai csak "hergelik" a tanárokat. Mendrey László elnök a tanárok differenciált béremelésével kapcsolatban dokumentumokkal is alátámasztotta igazát. A pedagógus béremelés utolsó, 3,5 százalékos szakasza idén szeptemberben volt esedékes – ám a korábbi ígéretekkel ellentétben nem mindenkinek járt egyformán, az igazgatók differenciáltan oszthatták szét. Ráadásul nem határozatlan, hanem határozott időre szólt, mégpedig erre az egy tanévre.