A 2016. júliusi puccskísérlet óta gyakorlatilag megállás nélkül zajlik a tisztogatás. A rezsim egyértelműen politikai tisztogatásra használja fel az azóta hatályban lévő szükségállapotot, Recep Tayyip Erdogan valós és vélt ellenfeleit sorra állítják félre. Több mint 150 ezer köztisztviselőt bocsátottak el, 50 ezer embert tartóztattak le, legtöbb esetben terrorváddal. A hadsereg, igazságügy és tanügy mellett a kurd közösség, az ellenzéki média és az emberjogi szervezetek kerültek a megtorlás középpontjába. Ellenzéki újságírókat és politikusokat vetettek börtönbe, majd idén nyáron az emberjogi szervezeteket „fejezték le”, amikor 11 neves aktivistát vettek őrizetbe, köztük külföldi – egy svéd és egy német - állampolgárokat is. A 100 napja letartóztatott aktivisták pere tegnap kezdődött Isztambulban, a vádlottak akár 15 év börtönbüntetést is kaphatnak, mivel mindnyájukat terrorizmussal illetve terrorizmus támogatásával vádolják.
A tisztogatások következtében végsőkig feszült az Európai Unió és Törökország kapcsolata, a jogvédők letartóztatása miatt a nyugati civil társadalom is több rendben tiltakozott. A tegnapi tárgyalás idején az isztambuli bíróság előtt is demonstráltak jogvédők és külföldi diplomáciai képviseltek munkatársai. “Látszólag emberi jogi aktivisták állnak ma bíróság előtt, valójában azonban a török igazságszolgáltatás az, amely most megméretésre kerül” – mondta John Dalhuisen, az Amnesty International (AI) európai igazgatója. A letartóztattok között van ugyanis az AI két török vezetője, Taner Kilic, a szervezet helyi elnöke és helyi igazgatója, Idil Eser is. Dalhuisen hangsúlyozta, a jogvédők őrizetbe vételének pillanatától kezdve teljesen egyértelmű, hogy egy politikai leszámolásról van szó, amelynek célja elhallgattatni a kritikus hangokat, az ügyészség három hónap alatt sem tudott komolyan vehető bizonyítékot felmutatni bűnösségükre.
A pert legélénkebb figyelem Németországban övezi, hiszen a most bíróság elé állított német aktivistán, Peter Frank Steudtneren kívül még tíz német állampolgár vár ítéletre Törökországban, köztük a Die Welt újságírója, Deniz Yücel, akit azzal vádolnak, hogy a Kurd Munkáspárt (PKK) számára kémkedett.
Ha helyesek a francia Le Monde információi, akkor a török költségvetésnek tetemes kiadást jelent a „terrorizmus elleni harc” lakossági résztvevőinek, a „terroristák”, puccsisták feljelentőinek jutalmazása. Három sürgősségi telefonvonalat működtetnek, amelyen bárki, bármikor, akár külföldről is feljelentést tehet. A feljelentők névtelenségét megőrzik, a jutalmakat készpénzben fizetik, ami 10 ezer török líra (2,3 ezer euró) és 4 millió líra (920 ezer euró) között váltakozik, az információ fontosságának függvényében. Legjobban fizetik a kurd PKK embereinek lebuktatását, második helyen vannak az úgynevezett gülenisták, az Iszlám Állam terroristáinak feljelentése csak a harmadik legjobban fizető helyen áll. A rendszer működik, a török rendőrség október 15-én hivatalos honlapján dicsekedett eredményességével. Az eddigi perekben is a vád legtöbb bizonyítéka e bejelentésekre támaszkodott.
